Cserna Anna: 175 éves vármegyeházánk (Szekszárd, 2011)

Az építkezést támogatók jegyzéke Eközben Csapó Dániel bizottsági társaival felkeres­te a kor leghíresebb építőmesterét Pollack Mihályt. Csapó Dániel választása nem volt véletlen, ugyanis nagyon jól ismerte a Mestert, akinek a tervei alapján épült meg a családi kúriája. Kettejük között szövődött barátság bizonytéka, a mester levelei a Csapó család levéltárában megőrződött.55 A kiküldöttség 1827. augusztus 7-i keltezéssel arról számolt be, hogy Pol­lack Mihály a felkérésnek eleget tett, és megtekintette az épület belső elrendezését, elvégezte a felméréseket, valamint megismerte a vármegye kívánságát. A vár­megye elvárása a Mesterrel szemben az volt, hogy az új székházban megfelelő tömlöcök épüljenek, hogy benne legyen hely a tágas levéltárnak, a tisztikarnak szállása, egy csinos kápolna, elegendő pince és fás­kamra, az új tömlöcök feletti széles padláson fegyver kamra. A helyszín bejárása után a Mester elkészítette a terveket a javaslataival együtt. Hogy milyen is volt az első vázlat, és mi állt az ajánlatban, arról csak a bi­zottság észrevételeiből következtethetünk. A „Tekin­tetes Statusok’ közül több nagy tapasztalású férfiút, Dőry Vince alispánt is bevonta a bizottság a vélemé­nyezésbe, majd a „szoros visgálaf után összegezték az észrevételeket. Pollack a földszint alatt kívánta elhe­lyezni a lóistállókat és a fás kamrákat. A bizottság vi­szont a lóistállók helyett az épület alatt inkább boros pincék, meszes és jeges vermek kialakítását akarta. A földszinti részek funkcióinak beosztásában is volt a vármegyének ellenvetése. Dőry alispán azt javasol­ta, hogy a „Cassa szobák, az adószedő hivatalát a ka­putól jobbra, a várnagy lakását és a káplár szobáját pedig balról kell elhelyezni. A földszinten legyen a strázsamester és a beteg rabok konyhája, egy másik a kápolna mellett az első alispán számára. Pollack a

Next

/
Thumbnails
Contents