Cserna Anna: 175 éves vármegyeházánk (Szekszárd, 2011)

kítási elgondolás látszott. Alaposabb régészeti és levéltári kutatással pontosíthatók ezek a megállapítások, vélekedések.38 A módosítások 1785 körül az épületen megtörténtek. Asztalos- és kőművesmesterek költség- jegyzékei jelzik a munkák megrendelését.39 Korabeli úgynevezett, Korabinszky lexikont idézve, az épületről némi túlzással azt közölték, hogy „s azt olyan előnyösen alakították vármegyeházává, hogy most a legkényelmesebb és legpompásabb e hazában”.40 Még tíz év sem kellett ahhoz, hogy újabb építkezésekbe fogjon a vármegye. Vertits Ferenc a vármegye földmérője által készített 1790 körüli főteret ábrázoló helyszínrajzon a vármegyeháza már U-alakban jelenik meg a déli szárnyon, az épület középső traktusában lévő bejárattal, és a déli szárny főhomlokzatát adó kiugró, kibővített rész is megmutatkozik. Az egykori apátsági templom nyugati főbejáratával még állt. Az épületeket jól kivehetően a várfal vette körül, a nyugati rész felső része kerítéssel kiegészítve. A tér elrendezésében középen a pestis járvány emlékére emelt Szent Háromság szobor, az északi oldalon a jobbágy házak helyezkedtek el. A megyei

telken kívülre kerültek az uradalom gazdasági épületei.41 A vármegyeháza terjeszkedését egyre inkább akadályozta a telken álló kissé roskadozó templom. 1792-ben Kovárszky Márton, majd Szluha Dömötör plébános is jelezte az uradalomnak az egykori apátsági templom rossz állapotát. A vizsgálatok megállapították, hogy a torony még jó, és ahhoz egy új hajót, templomot kell építeni. Ez ellen a város és a vármegye is igen tiltakozott. A megnagyobbított templom túl közel került volna a vármegyeházához, ami egy tűz esetében végzetes lehetett volna, és a beszűkült térben a közlekedést is nehézkessé tette volna. A máig megőrzött anekdota szerint a nemes urakat leginkább a déli harangszó zavarta.42 Az új templom új helyének ügyében és a helytartótanácsi engedély megszerzésében 1794 áprilisában a város elöljárói már kérték a vármegye segítségét. A problémát végül is „megoldotta” a tűzvész. 1794. augusztus 7-én reggel 9 órakor a Bartinából induló tűz elpusztította a Felsővárost, 4 óra alatt mintegy 600 ház porig égett le. A lángok martaléka lett a főtéren az apátsági templom. A tűz nem kímélte a vármegyeházát és a plébániát sem.

Gruber József asztalosmester költségjegyzéke 1787 körül