Cserna Anna: 175 éves vármegyeházánk (Szekszárd, 2011)

A vármegyeháza és a tér tűzvész előtti helyszínrajza 1790 körül Nemcsak a város életében, hanem a vármegyeháza történetében is vízválasztó, korszaklezáró volt a min­denidők legnagyobb katasztrófája.43 A megyei levéltár a vármegyei székház átalakításairól több tervrajzot őriz, ezek közül vannak olyanok is, amelyeknek készítési dátuma, tervezője ismeretlen számunkra. A tervrajzokon egyéb változások részle­tei is feltárultak. Jelentős változtatást a keleti szár­nyon végeztek, ugyanis ez a rész meghosszabbodott új funkciót kapva. Kozák Károly közlése alapján az épületrész már majdnem elérte a templom déli mel­lékszentélyét. Az itt álló magtárt eggyé olvasztották az istállóval, és egy folyosóval egybekapcsolták a déli fő épülettel. Egységes épületegyüttes alakult ki. Az istál­ló nagy terét kisebbekre osztották, a lovász, a kocsis szobája más helyre került. A két fülkés árnyékszék a helyén maradt. Mellette a lépcsőfeljárat vezetett az emeletre. Majd következtek a börtönök a foglár fűthető szobájával. Az épület középső részében a déli homlokzarot az udvar és az utca felől toldalékrésszel

Next

/
Thumbnails
Contents