Várady Zoltán: Tolna vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1696-1703 (Szekszárd, 1992)

1701

melyet a Dallos-féle határidő halasztása miatti költségeikért kaptak. Mivel a percep- tor ezt már kifizette, az összeget nála a számvetés idején fogadják majd el.

265. Elkészült az összeírok számára az utasítás, amelyet ellenvélemény nélkül közzétettek. Összeíróknak a szolgabírókat jelölték, társaik Turóczy János és Gorics Miklós, akiknek napidíja fejenként 1 forint.

266. Alberth Benedeket az eskü letétele után a megye esküdtjei közé fogadták.

267. írni kell a kamarai commissariusoknak, hogy adjanak tájékoztatást a kerületükben fekvő birtokok határairól, mert a birtokos nemesek éppen Pozsonyban, az oktavális törvénykezésen mutatják be birtokaik minőségét, így nincsenek jelen a közgyűlésen, tisztjeik pedig nem ismerik pontosan a birtokhatárokat.

268. Felolvasták Redl fehérvári contrascriba levelét, miszerint a magyar és a nádori kancelláriából az udvari kamara tudta nélkül kibocsátott adományozások érvénytelenek.

269. A szolgabíróknak adjanak kellő felhatalmazást, hogy végezzenek könnyítéseket a beszállásolt katonaság által terhelt helyeken az igazságos arány (proportio) alapján, addig is keressék fel Vernier kapitányt.

270. Mivel a perceptor már nem volt otthon, a Budára utazó követek Petraschtól kértek 50 forintot, így a perceptor ezt térítse meg neki.

271. Mivel az elhunyt személynöknek, Kákonyi Istvánnak tartozott a vármegye, viszont a jegyző egyszer 23 forintot adott neki, az összeget a jegyzőnek fizesse ki a perceptor.

272. Úgy határoztak, hogy a szolgabírók kérdezzék meg járásukban, melyik hely mit és mennyit szolgáltatott a török követségnek, hogy később visszatéríthessék vagy adójukból levonhassák.

273. A követek és jelenlévő fóldesurak a rendes alispán távollétében helyettes alispánná Lévai Sámuelt választották, helyettes szolgabírónak pedig Alberth Benedeket.

274. A jegyző a Dallos által neki átutalt nyugtákat Budai Ferenc útján visszaküldte, s 56 ezeket az átvonuláskor (durchmarsch) adott nyugtákat a hadbiztosság elfogadta. A jegyző a Kestlerrel együtt megkezdett - s további nyugták előkerülésekor megismételt - számvetéssel egyidejűleg tiltakozva figyelmezteti Dallost, nehogy valahol becsmérelje őt, a további intézkedés jogát pedig magának tartja fenn.

1701. jan. 5.

T. m. g. c., Szekszárd

275. A résztvevők: a főispán, királydaróci Daróczy István rendes alispán és Jármy 59 László a paksi birtokok örökösei, Lévai Sámuel helyettes alispán, Benczelides Miklós szolgabíró, ifj. Haunold János mint Sinzendorf Mihály Vencel gróf, Pet- rasch Miksa és Golmayer Gergely mint Styrum Miksa Vilmos gróf követe, Kebel János mint Dolny István Csanádi püspök, Székelyi István mint várkonyi Amadé Ádám báró, Lévai Sámuel mint Mérey Mihály szekszárdi apát, Gyure- kovics Péter jegyző mint Fiáth és Fördős (Fürdés) Mihály, Székelyi István mint Salomváry János követe, Haunold János perceptor, Alberth Benedek helyettes szolgabíró, Koch (Kok) Mátyás, Broderics András, valamint a pécsi káptalantól Reisz (Reyz) Bálint.

276. Felolvasták a király levelét, melyben megparancsolja, hogy a vármegye fogadja el összeíróknak az összes javak és birtokok összeírására érkező Joannes Fran35