Várady Zoltán: Tolna vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1696-1703 (Szekszárd, 1992)
Előszó
Előszó Tolna megye 1696-1703 közötti közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztáit adjuk közre ebben a kötetben, amely a Pest Megyei Levéltár 1984-ben indult vállalkozása nyomán, a Művelődési Minisztérium Levéltári Osztálya megbízásából összeállított kiadási szabályzat útmutatásai alapján készült. Levéltárunkban e feldolgozott jegyzőkönyvkötet az egyetlen, amely az 1711 előtti történelmi korszakból fennmaradt, így megyénkben a forrásközlő munkát csak a XVII. század végi újjáépítés időszakánál lehetett elkezdeni. 1711 és 1714 között mindössze néhány bekötetlen jegyzőkönyv maradt fenn, csak ettől kezdve indul egységes nagyságban és kötésben a 89 kötetes sorozat, nagyjából folyamatosan 1849-ig.' A feldolgozott jegyzőkönyvkötet ma is eredeti kötésben látható, s mivel a többi kötettől külsőleg eltér, a levéltár raktári rendjének átalakításai során többször eltűnt, majd újra felbukkant.2 Először Kämmerer Ernő használta a megye történelmi monográfiájának előmunkálatai során,3 azután Holub József készített jegyzeteket belőle tudományos dolgozataihoz4 majd tanulmányához, amely országos összefüggésekbe ágyazva teljes részletességgel tárja fel a megye török hódoltság utáni történelmét.5 A jegyzőkönyvkötet legújabb megtalálása 1970-71 körül Mayer László levéltáros nevéhez fűződik, ekkor került végleges helyére, a jegyzőkönyvi sorozat elejére, forrásul kínálkozva Horváth Árpád számára közigazgatási témájú munkájához.6 A korszakra vonatkozó további levéltári forrásokat a közgyűlési iratok tartalmazzák, ezeket a Pest vármegyei rendszert követve az 1830-as években Lengyel János 12 csoportra bontva rendezte,7 sjelenleg az 1654-1785, az 1790-1791, az 1810-1832 közötti éveket tekintve levéltárunkban ez a felosztás található. A 12 csoport közül azonban csak négy tarthat számot az 1711 előtti korszak kutatóinak érdeklődésére egy-egy doboz erejéig.8 A török háborúk utáni újjáépítés eseményeire ugyan a legutóbbi időkben megjelent Tolna megyei vonatkozású forrásközlő és tanulmánykötetek9 is kitérnek, a teljesebb megismeréshez azonban alapvetően szükséges a ránk maradt közgyűlési jegyzőkönyvek regeszta formájú közzététele. Ez annál is inkább fontos, mert a jegyzőkönyvek latin nyelve, a kéziratok olvasásának paleográfiai és filológiai problémái, leginkább pedig a kötet viharvert állapota és sérülékenysége megnehezítik a tartalom, a történelmi adatok hozzáférhetőségét. A jegyzőkönyvek magyar nyelvű szöveget egyáltalán nem tartalmaznak, a latin nyelv használatán kívül mindössze egy esetben található rövid német nyelvű rész.10 A munka megkezdésekor a jegyzőkönyvkötet oldalai új számozást kaptak a szabályzat paginálási útmutatása alapján, így a korábbi feldolgozók által hivatkozott helyek és a jegyzőkönyvkötetnek a regesztakötetben ajobb szélen feltüntetett oldalszámai eltérnek egymástól. Mindenesetre az új paginaszámok érzékletesén mutatják az egykori jegyző által a jegyzőkönyvi tisztázatok bemásolására fenntartott oldalakat, amelyek azonban végleg üresek maradtak. A jegyzőkönyveket egyébként szakszerűen, alaposan vezető jegyző 1698 végétől Gyurekovics Péter volt, aki tisztségét haláláig, 1732-ig viselte, 1712-től 1718-ig párhuzamosan az alispáni teendőket is ellátta, sőt időközben Baranya megyében is betöltötte mindkét pozíciót." A jegyzőkönyvkötet csaknem egészen Gyurekovics munkája, kivéve az első két bejegyzést, amelyek nem szabályos jegyzőkönyvek, hanem utólagos emlékeztetők. Ebben az időszakban Gyurekovics elődjeként Straus Mihályt említik.12 A vármegyei önkormányzat újjászervezése szinte csak a török háborúk lezárulásakor vette kezdetét, 1687 és 1697 között a kamarai adminisztráció helyi hivatalai 3
