Várady Zoltán: Tolna vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1696-1703 (Szekszárd, 1992)
Előszó
látták el a közigazgatási tevékenységet. Az önkormányzat működése ténylegesen 1698 decemberétől követhető nyomon, éppen Gyurekovics tevékenységének köszönhetően 1703 februárjáig. Ezzel csaknem a Rákóczi-felkelés időpontjáig jutottunk, itt végződik az újjászervezés első korszaka, s zárul az első ránk maradt jegyzőkönyvkötet is, amely ennek a küzdelmes korszaknak a mindennapjaiba enged némi bepillantást. A megyei önkormányzat legfontosabb fóruma a körülbelül kéthavonta tartott nemesi közgyűlés (generalis congregatio) volt. Az ülések összehívása a főispán vagy az alispán feladata volt, akadályoztatásuk esetén a helyettes alispán intézkedett, az elnöklés teendőit is ők látták el. A gyűlésre a főpapok és főnemesek személyre szóló meghívót kaptak, a nemességet pedig a járási szolgabírók futárok útján értesítették, ha az időpontról az előző alkalommal nem született megegyezés.13 A megye egyetemessége (universitas praelatorum, ba- ronum, magnatum et nobilium) a középkori megyei rendeket jelenti formailag. Közülük sokan a megyén kívül laktak, s legtöbbször megbízott (ablegatus vagy plenipotentiary) útján képviseltették magukat. Az indokolatlan távolmaradást nem büntették ugyan megyénkben, de a hozott határozatok mindenkire kötelező érvényűek voltak. Sürgős intézkedés kívánalma esetén szűkebb körű, csak a legfontosabb tisztségviselők és az elérhető nemesek részvételével tartott ún. részleges vagy kisgyűlést (particularis congregatio) hívtak össze. Fontosabb kérdésekről azonban ez a fórum nem dönthetett. A tárgyalt korszakban a megyének állandó központja nem volt, mégis kiemelkedő Simontornya jelentősége, ahol a legmegfelelőbbek voltak a feltételek a megyegyűlés megtartására. így nem véletlen, hogy a gyűlések többségére itt került sor, illetve 1723-tól az akkor legnépesebb, várral is rendelkező helység vált a vármegye székhelyévé. A gyűlés időtartama legtöbbször egy, ritkább esetben több nap volt. Az ülésrendet a jelenlévőknek, illetve a küldöttek megbízóinak rangja határozta meg. A megyei közgyűlés konkrét tárgysorozata és intézkedési jogköre a rendszeres működés folyamán alakult ki. A gyűlést a királyi vagy központi hivatali leiratok, rendeletek közzétételével kezdték, először ezek végrehajtásáról döntöttek. Fontosnak tartották a különböző követjárások jelentéseinek meghallgatását, a követek elszámoltatását kiadásaikról. Rendszeresen ellenőrizték a megyei pénzügyi szakember, a perceptor működését, a megyei pénztár állapotát. Végül az ellenvetések, tiltakozások, tiltások, a különböző magánjellegű ügyekben kiállított bizonyság» levelek átadására került sor. A résztvevők legfontosabb feladata pedig a központilag Magyarországra kivetett, Tolna megyére eső adóösszeg településenkénti illetve birtokonként! felosztása (repartició), az ezt előkészítő vagyonfelmérés, összeírás volt. A legtöbb esetben azonban a bécsi miniszteri deputáció budai albizottsága előtt történő elszámolással a fizetendő összeg irrealitását igyekeztek hangsúlyozni. A megyei közgyűlésen történt a tisztújítás, a mentességek megszavazása, az összeírási utasítások megfogalmazása, a katonaság ellátásának, beszállásolásának, a porciófizetésnek a szabályozása. Az ekkoriban hozott megyei jogszabályok is ezt a kört érintik leginkább, de az adóalap meghatározásán, az árak limitálásán, a munkabérek megszabásán kívül találkozunk a használható mértékek előírásával, az esküdtek fizetésének megszüntetésével, a nemesség kihirdetésének illetékfizetési kötelezettségével illetve szankciókkal is, mint például az ünnepnapokon munkát végzőknek és a jogszabályok megsértőinek büntetése.14 4
