Tolna Megye 1848-1849-ben - Forrásgyűjtemény (Szekszárd, 1998)

1848 őszén megtörtént az önkéntes nemzetőrökből a honvédzászlóaljak felállítása. így alakult meg a tolnai nemzetőrökből a 46. honvédzászlóalj Verbászon, Szekszárdon pedig létrehozták a 41. zászlóaljat. Windischgraetz decemberi támadása, a móri csatavesztés után császári kézre került az egész Dunántúl. A kormány Debrecenbe költözött. Tolna megye első osztrák megszállására február 9-én került sor. Nugent császári főhadszermester hódoló nyilatkozat megtételére szólította fel a megyét, és békés megszállást ígért. Ennek nem teljesítése a nemzetőrség szétverését jelentette volna. A február 4-ei felszólításra Augusz első alispán megbízására - Perczel Béla másodalispán fogalmazta meg a nyilatkozatot. Ebben elismerte Ferenc Józsefet uralkodónak, de a fő hangsúlyt a hódolat helyett a magasztos béke gondolatára helyezte. Az egyenesen Olmützbe küldött nyilatkozatot Windischgraetz visszaküldette és a megyét hódoló nyilatkozat megtételére kötelezte. Ezt a nyilatkozatot már Augusz Antal fogalmazta meg. Március 7-én Schwartzenberg arról értesítette a főparancsnokot, hogy Tolna megye hűségnyilatkozata megfelelő. Az első osztrák megszállás egyúttal a megyei önkormányzat működésének megszűntét jelentette. A vármegye élére teljhatalmú királyi biztos került Dőry Gábor személyében. A vármegye tisztikarát átalakította, elrendelte az 1848. október 8-a után is az országgyűlés munkájában résztvevők vagyonának zár alá vételét, begyűjtötték a fegyvereket, megtiltották a nemzetiszín használatát, népgyűlések tartását és a falragaszokon is közzétett rendelkezések megszegőire súlyos büntetéseket helyezett kilátásba. Elrendelték a volt tisztek igazoló választmány előtti megjelenését. A lakosság a helyzet miatt igyekezett túladni a Kossuth bankókon. Tolnában megszaporodtak a rombolások, a Sárközben osztrák ellenes proklamációt terjesztettek, Dunaföldvár térségében pedig a helyiek támogatását élvező honvédek több alkalommal átcsaptak Soltról, nyugtalanítva a császáriakat. Egyes területen pl. Bátán óriási gondot jelentett a beszállásolt császári katonaság ellátása. A tavaszi hadjárat eredményeként május 6-án Jellasics csapatai is elhagyták Tolna megyét. Tolna megyében is visszaállították az önkormányzatot. Az új tisztikar kialakítására Fiath István teljhatalmú kormánybiztos elnökletével - a június 12-i megyei bizottmányi ülésen került sor. Augusz Antal helyett első alispánnak Perczel Bélát választották. A megye kérésére a miniszterelnök ismét megbízta Sztankovánszky Imrét a főispáni teendők 7