Tolna Megye 1848-1849-ben - Forrásgyűjtemény (Szekszárd, 1998)

ellátásával. Hivatalát a június 28-i bizottmányi ülésen foglalta el, és július 25-i lemondásáig töltötte be. Folytatódott a megyében a honvédújoncok állítása. A megrendült közállapotok miatt a megye a rendőrség számának 300 fővel történő növelését határozta el, majd a szaporodó ellenséges becsapások viszszaverésére 600 fős nemzetőrség felállításáról döntött. A megyét ért legsúlyosabb betörést a horvátok Báta ellen hajtották végre: felgyújtották a települést és óriási károkat okoztak. A bizottmány az ellátás érdekében csökkentette a kenyér és a hús árát, ami ellen a pékek és a mészárosok tiltakoztak. A védelmet már nem sikerült megszervezni, mert 1849. augusztus 6án a megye másodszor is (véglegesen) osztrák megszállás alá került. A dunaföldvári hídfő stratégiai szerepe miatt egészen augusztus 30-ig tartózkodtak császári csapatok Tolna megyében. Az augusztusi iratok a császári sikereket követő restaurációról számolnak be. Dőry Gábor királyi biztos külön megbízottakat nevezett ki a szükséges személyi vizsgálatok lefolytatására. Megkezdődött a számonkérések, megtorlások, majd a neoabszolutizmus időszaka. * * * * A közölt forrásanyag a Tolna Megyei Levéltár fondjaiban található. Elsősorban a megyei közgyűlési iratokból, jegyzőkönyvekből, s a Tolnai Vármegyei Bizottmány, valamint a vármegye császári-királyi kormánybiztosának (első és második osztrák megszállás) irataiból válogattunk. Fontos forrása a kornak Sztankovánszky Imre főispánkormánybiztos és Augusz Antal első alispán családi anyagban található, de hivatali működése alatt keletkezett, irat együttese. Terjedelmi korlátok miatt számos értékes forrás nem került a kötetbe, ugyanakkor természetesen bevettük az Évszázadokon át történelmi olvasókönyv (megjelent 1978-ban ) korra vonatkozó dokumentumainak jelentős részét. Ennek a források fontossága mellett az a fő oka, hogy a kiadvány már nehezen szerezhető meg. Nem terveztük a kötetbe azokat az iratokat, amelyeket Batthyány Kázmér küldött a megyének, szintén kimaradtak a Perczel Mór és Perczel Miklós 1848/49-es levelei. Ezen anyagok egy másik levéltári kiadványban kerülnek majd az olvasók elé.