Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

Az üzemek leszereléséről szóló parancsot szabotálták a Tolnai Selyemgyár dolgozói is. HŰSÉGGEL A HAZÁHOZ MOZGALOM Számottevő ellenállási mozgalom volt a magyar társadalomhoz hű németek hűségmozgalma. A mozgalom élén a bonyhádi értelmiségiek álltak, mint Bauer József apátplébános, Tomka Gusztáv evangélikus lelkész, Gömbös Miklós középiskolai tanár, Perczel Béla volt alispán, a mozgalom járási vezetője, Lehmann István orvos, Kerényi (Kunszt) Henrik középiskolai magyar nyelv és irodalom tanára. A mozgalom, amely 1930 novemberétől számítja kezdetét, csak a 40-es évek legelején bontakozott ki. Az 1943. március 15-én kiadott nyomdai sokszorosítású ,,Felhívás"-ban körvonalazta programját. Célja: a történelmi és politikai magyar nemzet minél számosabbá, a magyar birodalom minél egységesebbé, erősebbé tétele, a nem magyar anyanyelvű polgártársaink nyelvi és népi sajátoságainak teljes tiszteletbentartása mellett. „Ennek a szent célnak a szolgálatára hívunk mindenkit, aki Magyarországot tekinti egyetlen és kizárólagos hazájának, nem ridegen és hidegen csak »allamnak«. Mindenkit, akinek nincs semmi hátsó gondolata, akinek számára a nagy világon e kívül nincs más hely". Olyan politikai mozgalomról van szó, amely elfogadta a hazai gazdasági, politikai viszonyokat és szembeszállt a Volksbund-törekvésekkel, s azt kívánta elérni, hogy a XVIII. században hazánkba érkezett németek leszármazottai — a világégés kellős közepén is — maradjanak hűek a magyar hazához, ahhoz a hazához, amely nyugodt életet, boldogságot, otthont biztosított számukra. A Hűséggel a Hazához mozgalom gyakran rendezett a bonyhádi járásban ünnepi esteket és „kultúrdélutánokat". A rendelkezésre álló meghívókból tudjuk, hogy például 1942. október 18-án Bonyhádon, október 25-én Nagy vejkén, november 8-án Kisdorogon, 1943. február 28án Tevelen, április 26-án Bátaapátiban, 1943. augusztus 29-én pedig Murgán rendeztek műsoros délutánokat, esteket. Hogyan képzelték el a vezetők a mozgalom szervezeti kiépítését? Erre a kérdésre az 1943. március 15-i felhívásuk ad egyértelmű feleletet. Mellőzni kívánták az évenkénti díszközgyűléseket, és nem tartották szükségesnek a szépen hangzó ünnepi beszédeket sem a szervezeti élet keretei között. A bonyhádi járási Hűségbizottságnak intézője Perczel Béla lett. Az ország nemzetiséglakta területeiről több levél is érkezett a bonyhádiakhoz, amelyben a mozgalom célkitűzéseinek elfogadásáról értesítik a bonyhádiakat, és ígéretet tettek a szervezeti hálózat kiépítésére. A mozgalomnak 1945. október 16-i memorandumában is van szó a szervezeti elvekről. Ez arról tanúskodik, hogy mint írták: „, . . . bejártuk Tolnát, Baranyát, Veszprém, Fejér, Hont, Békés, Arad megyéket, 1—2 csoportot mindenütt megszerveztünk, de a zöme mégis Tolna megyére, s főleg a völgységi járásra esett."