Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

A kórházban történt kihallgaások után dr. Gaal Dezső kir. ügyész kiutazott Oesénybe és ott a helyszínén kihallgatott számos szemtanút és gyanúsítottat. A vizsgálat és kihallgatás után a gyanúsítottak közül letar­tóztatta Hordó Imre, Nagy István, Nyéki István, Ábró Dávid, Bors László, Deutsch Sándor őcsényi lakosokat és megindította ellenük az eljárást ha­tósági közeg elleni erőszak és súlyos testi sértés bűntette miatt. Az ügyé­szi vizsgálat azt is kiderítette, hogy a két pénzügyőr teljesen józan volt, míg Deák — mint azt ő maga is beismerte —, erősen ittas állapotban kezdte az összetűzést. Álmos pénzügyőr sérülése igen súlyos, úgyhogy előreláthatóan egész életén keresztül viseli majd a borzalmas fejszecsapás következmé­nyeit. Simongáti, akit a tömeg társával együtt nagyon összevert, a sú­lyos zúzódásokon kívül egyik ujját elvesztette. A szerencsétlenül járt két derék pénzügyőr iránt óriási a részvét. FORRÁS: TML. Tolnamegyei Üjság 1936. június 27. (Véres szenzáció Öcsényben. Agyonlőtte támadóját egy pénzügyőr) MEGJEGYZÉS: Az ügy további részleteiről a Tolnamegyei Üjság 1936. november 7.-i számából vannak ismereteink. Az őcsényi tragédia a bíróság előtt című cikkben a következőket olvas­hatjuk: ,,Ez az ügy f. hó 15-én került a szekszárdi törvényszék Wandl-tanácsa elé, ahol mint vád­lottak szerepeltek: Álmos Géza, a ballábára megbénult I. o. pénzügyőr, szándékos emberölés bűntettével vádolva, továbbá Nyéki István, veje Ábró Dániel földmívesek és Deutsch Sándor, kereskedő, akiket az ügyészség mint tettestársakat hatósági közegek elleni erőszak vétségé­vel és súlyos testi sértéssel vádolt. A kihallgatott tanúk vallomása ingadozó és ellentétes lé­vén, dr. Gaal Dezső kir. ügyészségi elnök vádbeszédében elejtette Nyéki, Ábró és Deutsch ellen a vádat. A törvényszék Álmos Gézát pedig felmentette az ellene emelt vád alól. Az ítélet jogerős." A szerkesztő kénytelen a sajtőtudósításokra támaszkodni, mert a szekszárdi törvényszék iratai megsemmisültek. XIII/32 1936. szeptember 11. BÉREMELÉS KIHARCOLÁSÁÉRT SZTRÁJKBA LÉPETT 350 TOLNAI SELYEMGYÁRI MUNKÁSNÖ Folyó hó 4-én kelt 5001/B. kt. 1936. számú baloldali összesítő je­lentésem ipari sztrájkok i.) alpontjában jelentettem, hogy a m. kir. se­lyemfonoda haszonbérleti rt. tolnai fonodájában 350 munkásnő sztrájkba lépett. A sztrájk oka megállapítás szerint a következő: A tolnai fonodában foglalkoztatott kezdő munkásoknak a gyár napi 10 órás munkaidőre 85 fillér régebbi, begyakorlott munkásoknak pedig 85—170 fillér napszámbért fizet. E csekély díjazásból a munkások megélni ah g tudnak. Á sztrájkoló munkásnők folyó év május óta már több ízben kérték munkabérük rendezését, de kérésüket a gyár vezető­sége még csak válaszra sem méltatta. A sztrájkoló munkásnők érdeké­ben a tolnai NEP vezetősége is eljárt már az iparügyi minisztériumban, kérve a munkásnők részére a minimális munkabérek megállapítását. In­tézkedés állítólag ezideig nem történt. A sztrájkoló munkások hangulatából ítélve megfelelő béremelés esetén azok nyomban munkába állnának. FORRÁS : P. I. Baloldali összesítő, 1936. szeptember 11.

Next

/
Thumbnails
Contents