Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

1936. szeptember 25. HETVEN DUNAFÖLDVÁRI CIPÉSZ SZTRÁJKJA BÉRÉNEK EMELÉSÉÉRT Dunaföldvári cipészsegédek sztrájkja folyó hó 16-án véget ért. A sztrájkoló segédek 40—50% béremelést kaptak. A sztrájk ideje alatt Klementisz István dunaföldvári lakos cipészsegéd, Piros János csizmadiamesternél foglalkoztatott Lepsényi György nevű csizmadia segédet megveressél fenyegette, mert Lepsényi nem akart csatlakozni a sztrájkólókhoz. Ezért Klementisz Istvánt a dunaföldvári őrs folyó hó 17-én magánosok elleni erőszak vétsége miatt a dunaföldvári kir. járásbírósághoz feljelentett. FORRÁS: P. T. Baloldali összesítő, 1936. szeptember 25. MEGJEGYZÉS: A sztrájk 15-én robbant ki, 70 cipészsegéd vett benne részt. XII/34 1936. november 7. A TOLNAMEGYEI ÜJSÁG TUDÓSÍTÁSA A KOLDULÁST MEGSZÜNTETŐ EGRI NORMAMOZGALOM SZEKSZÁRDI FOGADTATÁSÁRÓL November hó 1-én kellett megszüntetni Szekszárd területén a koldulást és a város közönségének intézményesen kellene gondoskodni — az egri norma szerint — az ínségesekről. Szekszárd lakossága azonban érthetetlen közönnyel viseltetik az új rend iránt. Nem érthetjük meg ezt a merev elzárkózást, hiszen emberiességünk parancsolja, hogy segítsünk az elesetteken, a nyomorgókon. A megajánlások mértéke szomorú fényt vet a közönségre, mert bizonjr nagyon sokan vannak olyanok, akik nem veszik ki kellőleg részüket az áldozatkészségből. A nálunk is bevezetendő egri normát sokan tévesen fogják fel, és Szekszárd társadalma sokkal kisebb összeggel akar hozzájárulni ennek a nemes eszmének a megvalósításához, mint ahogyan azt várni lehetett volna. A város költségvetésébe felvett előirányzat és a megajánlott öszszeg ugyanis közel sem tudja fedezni a szegények olymérvű támogatását, hogy azok koldulásra ne szoruljanak. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a közönség még mindig nincs helyesen tájékozódva az egri normáról, amely rendszeresen felkutatja majd a szemérmes koldust is és célja, hogy a szegényeket, akik éppen eleget szenvednek az élet mostohaságától: emberi mivoltukban ne érje sérelem. Az egri normának nem az a célja, hogy kipellengérezze a szegényeket, hanem, hogy gondoskodjék róluk elesettségükben; hogy ápolást kapjanak, ha betegek; meleg szobát, ha fáznak; természetbeni ellátást, ha