Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁGI VÁLASZTÁS 1934-BEN A politikai életben mindig eseményszámba ment a törvényhatósági tagválasztás. Voltak esetek, amikor a szavazati joggal rendelkezők ölre mentek, hogy saját embereiket juttassák be a megye legmagasabb önkormányzati szervébe. Az 1934-es esztendő azonban meglehetősen érdektelen választást hozott, Kesergett is emiatt az alispán a december 8-i megyegyűlésen. Számokkal bizonyította, hogy a lakosságot nem érdekli, mi történik ,,a megyénél". A gyűlésre beterjesztett jelentésében a többi között a következőket olvashatjuk: ..Folyó hó október 27-én zajlott le a legtöbb adót fizetők közül történő törvényhatósági bizottsági tagválasztás. A 432 választó közül a rendes tagokra leszavazott 259 választó, tehát 59.5 százalék, míg a póttagokra csak 131 választó, tehát az összválasztók 30.3 százaléka". Ezek a számok arról tanúskodnak, hogy a választójoggal rendelkezők akár 25 százalékos aránnyal is bejuttathatták kiszemeltjüket a megyei törvényhatósági bizottságba. Még inkább mutatta az érdektelenséget a decemberben lebonyolított összes választók közül történő törvényhatósági bizottsági tagválasztás. Az érdeklődés a mélyponton volt. A választásra jogosult 112 334 szavazó közül mindössze csak 30 015 személy adta le voksát, tehát az összes választóknak csak 26,6 százaléka. ..Szomorú jele ez annak — állapította meg az alispán —. hogy vármegyénk közönsége közügyeinkkel szemben olyan közönyösséget tanúsít, hogy a legnevezetesebb állampolgári jogosultságával sem él, és az alkalmat, mellyel a közügyek intézésére befolyást gyakorolhatna, kihasználatlanul hagyja." Az alispán és a törvényhatósági bizottság sem tartotta feladatának, hogy az érdektelenség okait vizsgálja. 1935: KÉPVISELŐVÁLASZTÁSOK Szinte megmagyarázhatatlan, hogy amíg az 1934. évi törvényhatósági tagválasztás az érdektelenségbe fulladt, nem érdekelte a választókat, hogy kik kerülnek be a megye önkormányzatába — néhány hónappal később pedig rendkívül éles politikai harc bontakozott ki a képviselői mandátumért a megyében. Az alispán 1935. március 26-án feliratot küldött a belügyminiszterhez, amelyben a választások előtti politikai hangulatot jellemezve így írt: „Vármegyém területén az egyes választókerületekben a választási agitáció oly méreteket öltött, hogy a rend fenntartása és a választás zavartalan lebonyolítása csak a legkörültekintőbb preventív intézkedések megtétele és a rendelkezésre álló karhatalom megerősítése mellett biztosítható." Járási bontásban közölte az igényelt létszámokat, kérve, hogy a vármegye területén rendelkezésre álló 237 főnyi karhatalmat 464 főre egészítsék ki. s a megerősített karhatalmi osztagok a helyszínre legkésőbb március 29-ére érkezzenek meg.