Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

nélküli község kérelmét meghallgatni és télre bennünket munkához és egy kis téli kenyérkeresethez juttatni." Az alispán természetesen nem tudott segíteni a mözsieken sem. A pénzügyi keret jobbára csak a napszámbérek kifizetésére volt elegendő, arra nem volt lehetőség, hogy előrehozzanak beruházásokat. A MEGYE MUNKÁSMOZGALMÁRÓL ÉS TÁRSADALMI BÁZISÁRÓL A válság éveiben felerősödött munkásmozgalom hatásaként Tolna megyében folytatódott az illegális szervezkedés. 1934 kora tavaszán a medinai olvasókörben és néhány családi házban, valamint Kölesden olyan újságcikkek voltak forgalomban, amelyeknek olvasásáért a bírósá­gok több hónapi börtönbüntetést szabtak ki. A Kanadai Magyar Munkás című lap 1933. és 1934. évi lappéldányairól van szó. Hogyan kerültek a kanadai újságok Medinára, Szedresre és Kölesdre? Évekkel korábban négy személy: Tóth István, Fodor István, Par­ragh Sándor medinai és Bátai József kölesdi földművesek — a jobb élet reményében — kivándoroltak Amerikába és Kanadában telepedtek le. De mert nem tudott megbarátkozni az új körülményekkel, Parragh Sándor és Bátai József visszajött. A kapcsolat a négy személy között azonban megmaradt, és a Kanadában maradottak esetenként újságokat küldtek Medinára. A csendőrség széles körű nyomozást folytatott. 1934. május l-re elkészült a vádirat. 1935. február 18-án Pécsett megszületett az ítélet. Valamennyi vádlottat bűnösnek találta a bíróság az 1921. III. tc. megsér­tésében, azaz, az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos fel­forgatására irányuló vétség bűntettében, és emiatt több hónapi börtön­büntetést szabott ki. Az ellenforradalmi rendszer időszakában legjelentősebb Tolna megyei munkásszervezkedése Tamásiban és Ozorán volt. A szervezkedés kezdetét pontosan nem ismerjük, noha az 1935. november 25-én ítélkező pécsi törvényszék kimondotta, hogy Ozorán 1929-ben, Tamásiban pedig 1930-ban vette kezdetét az illegális kommunista mozgalom. E kategorikus megállapítás ellenére az ítélkező törvényszék is kénytelen volt az 1929-es esztendőt megelőző időkből is tényeket felsorolni, a mozgalom létét bizonyítandó, A pécsi törvényszék a két község mozgalmának egymásra találá­sáról a többi között a következőket állapította meg: ,,A tiltott szervezke­désben Miklós István vádlott, mint a budapesti Vági-féle kommunista párttal összeköttetésben állott egyén Ozorán indította meg a kommunista mozgalmat. Mayer Kálmán pedig Wolf László útján külföldi kommunista szervezetek megbízásából Tamásiban indította meg a kommunista mozgal­mat, amely két különálló mozgalom egységes szervezkedéssé alakult át 1935 tavaszán." A periratban szereplő „egységes szervezkedés" valójában új párt alakítását jelentette. E párt neve: Független Szociáldemokrata Párt. Ez a párt legálisan működő szervezet volt. Miért került sor a két szervezet közeledésére, s miért alakítottak közösen új pártot a tamásiak és az ozoraiak? Mindkét szervezetnél elé­gedetlenek voltak az MSZDP hivatalos politikájával. Tettrekészebb, aktí­26* 403

Next

/
Thumbnails
Contents