Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

vabb politikát igényeltek a párt központi szerveitől. Nem volt számukra megfelelő az MSZDP programja sem. Radikálisabban hangzott a helyileg megfogalmazott követelés. Az MSZDP 1935 tavaszán az országgyűlési választások alkalmával nem indított jelölteket azokban a választókerületekben, amelyekben nyílt volt a szavazás. Mindkét szervezet vezetősége úgy vélekedett, hogy az MSZDP-től függetlenül Tamási—Ozora körzetében jelöltet kell indítani, olyan jelöltet, akit a dolgozók szavazataikkal támogatnak. A törvényszéki ítélet szerint azért hozták létre az új pártot, hogy ,,annak leple alatt a munkásságot közvetlenül lehessen kommunista szellemben nevelni." Az új párt elnöke Sütő Balázs lett. Az alelnöki, majd később a pénztárosi teendőket is Blázsovics György látta el. Ettől kezdve intenzív kapcsolat alakult ki a két község szervezett dolgozói között. Gyakran keresték fel egymást, vitték és cserélték a különböző forrásokból érkező sajtót. Budapestről, Pozsonyból és Endrődről szinte folyamatosan kapták az újságokat, könyveket. Független Szociáldemokrata Párt a megalakulás után azonnal megkezdte a felkészülést a választásra. A legfontosabb teendője az volt, hogy ajánló aláírásokat gyűjtsön, s ezzel jogot nyerjen az induláshoz. Képviselőjelöltnek Miklós Istvánt kívánták. A szükséges ajánlás azonban nem jött össze, így a jelölt indításából nem lett semmi. A sikertelen akció miatt a szervezeten belül ellentétek keletkeztek, a párt tevékenysége visszaesett, s csak a nyár végén sikerült ismét aktívabb politikai munkát végezni. 1935. október 6-án letartóztatták Miklós Istvánt, két nappal később Magyar Kálmánra került a sor, s ezzel megkezdődött az új párt felszámolására. A letartóztatásokat követő hatodik héten már megszületett a törvényszéki ítélet is. A fellebbezések miatt a Táblához, majd a Kúriához került az ügy. Az első fokú ítéleteket két-háromszorosára emelték fel. Miklós István 2 év és hat hónapi, Mayer Kálmán 2 évi fegyházbüntetést kapott. A pernek további 14 elítéltje volt. * Az ozorai—tamási szervezkedés felszámolása után a felszabadulásig a megyében nem jött létre már újabb kommunista sejt. A munkásmozgalom főleg a szakszervezetekben és a sztrájkmozgalmakban volt jelen. Ezekre is épülve bontakozott ki a 30-as évek második felében és a 40-es évek első felében több demokratikus mozgalom a megyében, amely teret biztosíthatott a politikai harchoz. Milyen főbb jellemzői voltak a 30-as évek legelején kibontakozó Tolna megyei kommunista szervezkedésnek

? Sajátos, a szervezkedés társadalmi háttere, bázisa. Szekszárdon Pakson, Dombóvárott az „iparosok", azaz a szakmát tanult segédek: kőművesek, pékek, cipészek. Ozorán, Tamásiban, Medinán és Kölesden agrárproletárok és kisparasztok voltak a szervezkedők. Minden esetben egyegy alkalmazott, értelmiségi is csatlakozott hozzájuk. Viszonylag széles bázisra támaszkodott a tamási—ozorai szervezkedés. Lebukásuk mintegy 20 személy bíróság elé állítását vonta maga után. A többi szervezkedés ennél lényegesen kisebb létszámú volt. A dombóvári szervezkedési kísérletet kivéve, amely közvetlenül a