Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

Bauernfängerei =^ balekfogás OFB = Országos Földbirtokrendező Bíróság GYOSZ = Gyáriparosok Országos Szövetsége GÖMBÖS GYULA (1886—1936) fajvédő, fasiszta politikus, miniszterelnök. Hivatásos katonatiszt volt, az I. világháború végére vezérkari századosi rangot ért el. Politikai pályafutását 1919-ben kezdte, amikor a Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE) elnökévé választották. Bécsben részt vett az ellenforradalmi komité szervezésében, a szegedi kormány hadügyi államtitkára volt. 1920-ban kisgazdapárti programmal mandátumot szerzett. Nagy szerepe volt az 1921 szeptember—októberi nyugat-magyarországi bandaharcok szervezésében és az 1921 októberi királypuccs letörésében. 1922-ben csatlakozott a Bethlen—Nagyatádi-féle Egységes Párthoz. 1923-ban megalakította a Magyar Nemzeti Függetlenségi (fajvédő) Pártot. 1929 októbertől honvédelmi miniszter, 1932. október 1-töl miniszterelnök. Meghirdette a 95 pontból álló programját, intézkedéseket léptetett életbe a totális fasizmus ~ kiépítésére. Kísérletet tett a szakszervezetek felszámolására. A kormányfők közül elsőnek ő kereste fel Hitlert, 1933 júniusában. 1934-ben megkötötte a római hármas paktumot. 1935-ben átalakította a kormányt, irányította az 1935. évi választásokat. A választások után a régi szegcdi különítményes tiszttársait fontos politikai és katonai pozíciókba helyezte. Az 1935. évi MÉMOSZsztrájk futtatta zátonyra a totalitárius törekvéseit. XII/30 1933. június 3. A TOLNA MEGYEI NÉMETEK EGY CSOPORTJÁNAK TILTAKOZÓ NYÍLT LEVELE, AMELYBEN MAGYARORSZÁGHOZ VALÓ HŰSÉGÜKRŐL TESZNEK HITET . . . Igentisztelt Szerkesztő Ür! A Bleyer-ügy hullámai akkorára csaptak föl. hogy a magyar föld határain túl is messze gyűrűznek ós még nem csendesedtek le. Nehogy úgy tűnjék fel, hogy viták folynak, de nobis sine nobis, szükségesnek tartjuk, hogy határozott kijelentés hangozzék föl arról a vidékről, ahol ezidőszerint csonka országunkban a legtöbb német lakik egytömegben. A hang. amely innen halkan szól is. jelentősebb és nyomatékosabb, mint bármelyik más. mert magunk beszélünk, az érdekeltek, a magyar leszármazottak, akik legtisztább öntudattal mérlegeljük helyzetünket. Helyet; kérünk tehát b. lapjában a következő üzenetnek, amely szól elsősorban Bleyer Jakab egyetemi tanár, országgyűlési képviselő úrnak, másodsorban azoknak, akik nem illetékesen beleavatkoznak dolgunkba, tehát a külföldi németeknek is. Tiltakozásunkat fejezzük ki mindennemű nemzetiségi agitációval és nem kívánatos mozgalommal szemben. — Tiltakozunk pedig elsősorban is apáink, nagyapáink, idegenből ideszakadt őseink nevében, akik bizonyára nem azzal a szándékkal költöztek ide. hogy államot alkossanak az államban, hogy megbontsák a nemzeti egységet és gyöngítsék új hónuknak erejét. Ha nekik megfelelt a magyar állami berendezkedés, ha mint jövevények békésen megfértek a magyarsággal és évszázadokon keresztül nem találtak okot rá. hogy elnyomatásról panaszkodjanak és sérelmeket világba kürtöljenek, mi jogon tehetjük azt mi, akik itt születtünk, itt nevelkedtünk, és itt szereztük minden anyagi és szellemi javainkat? De tiltakoznunk kell a magunk jól felfogott és megfontolt érdekében is. Kétlakiaknak nem teremtett bennünket az Úristen, egyszerre