Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

dott magyarul, s a hivatalban megjelenve majdnem kivétel nélkül mindig magyarul kezdte beszédét, míg ma még azok is, akik jól beszélnek magyarul, németül fognak hozzá mondókájukhoz. Észrevehető, hogy a leventekorból kimaradt ifjakat igyekeznek most az egyesület tagjai sorába bevonni, s így bizony hiába való lesz minden erőlködésünk, minden törekvésünk, a Kultúregyesületekkel szemben tehetetlenül állunk, s összekötözött kézzel kell majd néznünk sok évi fáradtságos munkánk eredményének megsemmisülését. Nyíltan persze ők jó magyarok, se semmi kivetni való előadásaikban és gyülekezéseiken nincsen, de utána otthon s titokban a legcsúnyább munka folyik. FORRÁS: TML. Alispáni iratok 5240/1928. • xi in 1928. szeptember 25. A TAMÁSI FŐSZOLGABÍRÓ JELENTÉSE A FŐISPÁNHOZ AZ MSZDP OZORAI SZERVEZETÉNEK MEGALAKULÁSÁRÓL 5063/1928 Fenti számú határozatommal engedélyezett népgyűlést Ozorán 1928. évi szeptember 23-án megtartották. Ezen gyűlésre Esztergályos János és Kéthli Anna országgyűlési képviselők megjelentek, s ott népgyűlés kapcsán a szociáldemokrata párt ozorai fiókját megalakították. Jelentem, hogy a gyűlés lefolyása teljesen nyugodt volt, azon a megjelentek közül csak mintegy 15-20-an voltak, kik állandóan egy csomóba tömörülve a szónokok előadását helyeselték. A többi mintegy 60-70 főnyi tömeg, kik rendes polgár emberek, s kiket csakis a kíváncsiság hozott oda, s akik minden ilynemű agitátióval szemben teljesen politikailag megbízhatók, némán hallgatták végig, a hallottak fölött a szónokoknak sem volt olyan, ami a falu népének szólt volna, inkább a városi munkásság részére való kérdéseket feszegették, ami tulajdonképpen az ozorai turbulens elemet leginkább izgatta volna, s amiért őket tulajdonképpen lehívták (a földosztás miatt), arról egyáltalán szó sem volt, mert a földbirtok reformról a szónokok egyike sem beszélt. Ami legjobban kiábrándította beszédjeikből a hallgatóságot, az a beszédeknek az a része volt. mely az iskoláztatás szigorúbbá tételéről szólt. Ugyanis éppen Ozora az a község, ahol a legszigorúbb hatósági kényszer dacára, nem lehet megakadályozni, hogy hétről hétre ne lenne az iskolákban nagy számú mulasztás, mert a nagy szegénységben egész munkaidő alatt az ismétlő iskolásokat a szülők nem engedik iskolába, hanem munkára fogják. Beszédjeik különben teljesen egyhangúak voltak, a drágaságról, s annak letöréséről, a vámvédelemről és az arányos adóztatásról beszéltek. Fejtegették továbbá a laikusok részére teljesen érthetetlenül a socializmus célját. Az egész gyűlés Ozorán inkább használt, mintsem elősegítette