Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

volna bármiben a szociáldemokrata párt ozorai fiókjának megalakítását, mert nem hiszem, hogy oda nagy számú tagokat tudnának gyűjteni, hanem továbbra is csak azok lesznek a tagjaik, akik eddig is köztudomásúlag, mintegy 15-20-an a szociáldemokrata eszmékért lelkesültek (akik ezért, mint ahogy beszélik, a párttól anyagi előnyöket élveztek). FORRÁS: TML. Főispáni iratok 406/1923. (tisztázat, a főszolgabírói iktatószám 5063/1928). MEGJEGYZÉS: A tamási szolgabíró a szeptember 19-én kiadott engedélyében hozzájárult ahhoz, hogy a gyűlésen Propper Sándor. Farkas István, Esztergályos János és Kéthly Anna felszólaljanak. A gyűlés felelős szervezője Egerszegi Imre volt. Napirend: az MSZDP helyi szervezetének megalakítása, valamint a politikai és a gazdasági helyzet elemzése volt. XI/82 • • 1923. október 13. AZ ÉPlTŐMUNKÁS TUDÓSÍTÁSA A HŐGYÉSZI SZTRÁJKTÖRŐK DOMBÓVÁRI ALKALMAZÁSÁRÓL DOMBÓVÁR. A jóhiszemű laikus, akinek az útja a dombóvári állomásról véletlenül bevezet ebbe a szépen fejlődő kis városkába, modern, újonnan épült házsorok között halad el és a jobb oldalon egy folyamatban lévő nagyobbszabású építkezést fog észrevenni. Ennek a jóhiszemű szemlélőnek valószínűleg az lesz a véleménye, hogy milyen boldog emberek ezek a dombóvári kőművesek meg ácsok. Helyben van munkájuk, nem kell munkaszerzés céljából elutazniok és a családot otthagyni. Meg azután biztosan jól is keresnek. Igen, így gondolkodnak azok, akik a helyi viszonyokat nem ismerik. Az igazság pedig az, hogy Dombóvár modern épületeit szerencsétlen, kiuzsorázott építőmunkások filléres órabérekért építették föl. Ma pedig a viszonyok nemhogy javulnának, hanem napról-napra rosszabbodnak, sőt az a divat kezd lábrakapni, hogy a keservesen megkeresett fizetésre sokszor két-három hónapig is várni kell, míg megkapják. Szóval, a mesteruraik hitelbe dolgoztatnak. De még ezt is valahogyan eltűrték, mert ezeken a munkálatokon, ha nem is kapták rendesen a pénzüket, de legalább 65-80 fillért mégis kerestek. A „mester uraknak" viszont annyira megnőtt az igényük, hogy nagyobb munkára is pályáztak. így történt aztán, hogy egy konzorcium, Baumgart Jánossal az élén, megpályázta az állami reálgimnázium építkezését, amelyet a dombóvári főszolgabíró és mások támogatása mellett meg is kaptak, mely alkalommal kötelezték magukat, hogy az épületen elsősorban dombóvári kőműveseket fognak alkalmazni. És íme, így történt? Ezen a nagy épületen dolgozik jelenleg 26 kőműves és 16 tanonc. A 26 kőműves közül van három dombóvári, a többi pedig hőgyészi és más falubeli. Ez homlokegyenest ellenkezik azzal a vállalt kötelezettséggel, hogy elsősorban dombóvári építőmunkásokat fognak alkalmazni. De még mindig nem ütköznénk meg rajta, mert hiszen azoknak is élni kell. De az aztán már vérlázító, mikor nyíltan kijelentik, hogy csak azért nem állítunk be dombóvári kőműveseket, mert azok követelődzők, míg a hőgyésziek birkatürelemmel