Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

A TOLNAMEGYEI ÜJSÁG TUDÓSÍTÁSA A KÁROLYI MIHÁLYT DICSŐÍTŐ RUPPERT REZSŐ ELÍTÉLÉSÉRŐL Nemrég megírtuk, hogy dr. Ruppert Rezső Nagydorogon egy földbirtokreformügy tárgyalásán, mint az igényjogosultak ügyvédje szerepelt és azt mondta, hogy gróf Károlyi is volt olyan jó hazafi, mint Kossuth és Rákóczi. Eljön még az az idő, amikor Károlyit is úgy fogják dicsőíteni, mint Rákóczit és Kossuthot. Károlyinak, mint jó hazafinak elkobozták a vagyonát és ki kellett menekülnie az országból, mert a néppel jót akart tenni és földet akart osztani. Majd ezt a kijelentést tette: ,,A vitézi rend szégyene az országnak." Ebben az ügyben a szekszárdi törvényszék előtt megtartott főtárgyaláson ellentétes vallomások hangzottak cl és a törvényszék felmentette Ruppertet, mert a földreformtárgyalást vezető járásbírónak, dr. Várady Gábornak a vallomása cáfolta e kijelentések elhangzását és mert a törvényszék ezzel a vallomással szemben a vád tanúit befolyásoltaknak és elfogultaknak látta. Fellebbezés folytán került az ügy a pécsi tábla Simon tanácsa elé, amely bűnösnek mondotta ki Ruppert Rezsőt bűntevő feldícsérésének vétségében és a magyar nemzet megbecsülése elleni vétségben, s ezért őt négy hónapi fogházra és 200 pengő pénzbüntetésre, 1 évi hivatalvesztésre és politikai jogainak ugyanerre az időre való felfüggesztésére ítélte. A főügyész, az elítélt és a védő egyaránt semmiségi panasszal éltek az ítélet ellen a Kúriához. FORRÁS: Tolnamegyei Üjság. Szekszárd, 1928. március 3. (Ruppert Rezsőt a királyi tábla négy havi fogházra ítélte). MEGJEGYZÉS : Az ügyvédnek felrótt cselekedet elkövetéséről a megyei lap 1925. február 14-én közölt rövid hírt. A földreformról lásd az 1922. április 22-i, az 1926. március 24-i és az 1927. március 3-i dokumentumokat is. A VÖLGYSÉGI JÁRÁS FŐSZOLGABÍRÓJÁNAK IDŐSZAKOS JELENTÉSE AZ ALISPÁNHOZ A NÉMET KULTÜREGYESÜLETEK MŰKÖDÉSÉRŐL Nem mulaszthatom el, hogy a Német Kultúregyesületek sajnos igen szomorú hatású működéséről is meg ne emlékezzek jelentésemben. Beláthatatlan s helyrehozhatatlan veszélyt rejtenek ezek magukban, keblünkön melengetjük a mérgeskígyót, mely ha megnő és megerősödik, testünkbe fogja vájni fogait. A járás német ajkú lakosságán határozottan és feltűnően észre lehet venni az egyesületek működésének hatását. Azelőtt büszke volt a mi svábunk, ha csak néhány szót is tuXI/80 1928. július 19.