Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

cializált gazdaságok tagjai részére számítsák ki és tartsák vissza a szükséges gabonát, a többit bocsássák a közellátás rendelkezésére. A felhívásoknak, rendeletek végrehajtásának megvolt az eredménye. Bertók Róbert megyei közellátási biztos június 15-én számot adva tevékenységéről az intézőbizottságnak, elmondotta, hogy a megye 3000 vagon gabonát, 4000 sertést, 200 vagon burgonyát, sok szarvasmarhát, nagy mennyiségű tejet, tojást adott a főváros s a Vörös Hadsereg élelmezésére. Az élelmiszer pótlására hivatalos csempészést rendszeresítettek a megyékben a demarkációs vonaltól délre lévő területekről. Az ehhez szükséges kék pénzt a megyei intéző bizottság a Belügyi Népbiztosságtól kapta. A felesleges gabona és élőállat összegyűjtésében, felderítésében számottevő szerepet Játszottak a tanácsok mellett megalakult kutató bizottságok, amelyek végigjárták a nagybirtokokat, összeírták a talált feleslegeket és intézkedtek azok elszállításáról. Segítette a gabonakészletek feltárását az is, hogy a Tanácsköztársaság idején kialakult a termékcsere. Élelmiszer ellenében kaphatott sót, cukrot, gyufát, iparcikkeket a falu. A megyében több termékcseretelep működött, többek között Dombóvárott. Pakson, Gyönkön, Simontornyán, Nagykónyiban és Bonyhádon. PÉNZKIBOCSÁTÁS SZEKSZÁRDON A bonyolult gazdasági és politikai helyzet mellett sok gondot okozott a forgalomban lévő pénz és annak hiánya is. Nemcsak azért, mert a Tanácsköztársaság idején alig volt aprópénz, hanem azért is, mert kétféle pénz volt a forgalomban. Az úgynevezett kék pénzt még az Osztrák— Magyar Bank adta ki a Monarchia idején. A Károlyi-kormány idején pedig kibocsátották az úgynevezett fehérpénzt, amelynek csak az egyik oldalán volt nyomat, a másik fele fehér volt (innen a neve is). Mindenki a kék pénzt igyekezett megtartani és nem akarták elfogadni a fehéret. A fehér pénz fizetési eszközül el nem fogadása miatt több személyt forradalmi törvényszék elé állítottak. Az aprópénz hiánya arra késztette a megyei intéző bizottságot, hogy a megyeszékhelyen nyomjanak szükségpénzt, 50 koronás címletben. A pénzt fehér papíron, halványzöld színű mintákkal, kék számjegyekkel, sorszámmal és alul a pénz szélén a szekszárdi nyomda nevével nyomták. A pénz nem került forgalomba, erre már nem volt idő. A VALLÁS SZABAD GYAKORLÁSA : A Magyar Tanácsköztársaság számos rendelkezést hozott a vallás szabad gyakorlására, mégis viszonylag kevés korabeli irat foglalkozik ezzel a kérdéssel. A munkáshatalom megdöntését követően a megye alispánja felkérte a papságot" és a felekezeti tanítókat, írják le, miként történt a vallásoktatás, miként kerültek az iskolák állami tulajdonba, s megszűnt-e a felekezeti oktatás. A válaszok sokasága érkezett az alispánhoz, 1919 végén és 1920 elején.