Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)
A képviselőtestület tagjainak többsége szűk látókörű, szűkkeblű, okoskodó, tudálékos, szőrszálhasogató, akaratoskodó, gőgös egyénekből áll, akik minden kérdést az ő szűk szellemi láthatásuknak megfelelően kieszelt módon akarnak elintézni, miért is a közérdeknek megfelelő eredménynek biztosítása nagyon nehéz feladat. A zsidóság két részre osztható; az egyik osztályba sorozható a zsidóság alja, söpredéke, amelyhez tartozik: 4—3< egyén. A zsidóság többi részének magatartása békés, simulékony, alkalmazkodó természetű, de ezen viselkedésük nem annyira a tisztultabb felfogású meggyőződés, mint inkább az általuk felismert és követett czélszerűség jellegével bír. A képviselőválasztások ideje alatti atrocitások úgyszólván napirenden voltak, ami a nagyszámú szervezett sociálisták irányító magatartásának tulajdonítható, s a felmerült concret esetben a feljelentés meg is történt. A casinó előtti gyülekezésnek története a következő: f. évi június 6-án este nagy számú közönség — Örffy hívei — a Bátaszék—Sárközi Takarékpénztár helyiségében várták a választás eredményét, s midőn megtudta a közönség, hogy Örffy győzött, ki lett adva a jelszó, hogy ennek örömére menjünk fel az ugyan abban a házban levő Casino helyiségeibe mulatni. Ügy i& történt. A Sebestyén pártiak még másnap sem akarták elhinni, hogy örffy lett a győztes, miért is az asszonyok és lányok a választás utáni napon este összegyülekeztek a Casino épülete előtt és azt beszélvén maguknak, hogy Sebestyén a megválasztott képviselő, azt hangoztatták, hogy ma este ők fognak a Casinoban mulatni, azonban mégis szép csendben maguktól szétoszlottak, FORRÁS: TML. Főispáni iratok 380/1922. (tisztázat). XI/25 1922. szeptember 26. A DOMBÓVÁRI SZOLGABÍRÓ JELENTÉSE A FŐISPÁNHOZ A VAGONLAKÓKRÓL ÉS A LAKÁSHELYZETRŐL Utalva 458/922. sz. felhívására, az alábbiakat jelentem: Új dombóvár község területén, az újdombóvári pályaudvaron 23 vagonlakó 41 vagonban lakik. Ezek mind, részben nyugdíjas államvasúti alKaimazottak, és szolgálattételre az újdombóvári állomáson vannak beosztva, tehát élethivatásuk ezen állomás közvetlen közelébe, vagy ahhoz vasúton könnyen hozzáférhető községekbe köti őket. Ebből a szempontból a járás területén csak négy község jöhet figyelembe: Dombóvár, Újdombóvár, Döbrögköz és Kalocsa, mely községek vasútvonal mellett feküsznek, és a fennálló rendelkezések szerint kivételes elbírálás alá esnek; míg Kurd és Csibrák községekben a lakosságnak az előírt 2000-nél csekélyebb lélekszáma következtében requirálási lehetőség nincs. De igénybevétel útján sem lehet az említett négy községben néhány vagonlakónál többet elhelyezni, mert sem üres lakások, sem pedig olyan különálló lakásrészek, melyek a hatályban levő rendeletek alapján igénybevehetők volnának, nincsenek. De ettől eltekintve, a lakások számbavétele és nyilvántartása azért sem hozhatja meg a kívánt eredményt, mert a járás összes és így a fentemlített négy községben is az esetleg megüresedő vagy üres lakások, lakrészek, bérlet átruházás, csere az 5555/922 M. E. sz. min. rend. 14. §-a értelmében bejelentési kötelezettség alá nem esnek, minthogy a lakosság az előírt 10 000 lélekszámot sehol meg nem közelíti. A lakások feltárása és számba vétele tehát hatósági közegeknek helyszínre való kiküldésével történhetik csak meg és nem a felek bemondása, hanem kutatás eszközlésével, de ezen eljárás a lakosság körében ma, amikor a lakások feletti rendelkezés megkönnyítése a cél, felesleges izgalom felkeltésére volna alkalmas, mégis eredménnyel nem járna, miért is
