Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

paraszt vagy földtelen csupán 301 ezer volt, akik mindössze 305 kat. hold földhöz juthattak. Eleve életképtelen, a megváltási költségekkei agyonterhelt 1—1,5 holdas birtokocskák jöttek létre. 1925-böl származó összesített adatok szerint Tolna megyében a reform eredményeként 41 676 egyén jutott összesen 64 1105. kathold földhöz. A reform végrehajtását széles körű propaganda kísérte. Szinte nem volt hét, hogy a megyei sajtó ne közölt volna valamit erről az eseményről. A hivatalos iratokban azonban megjelent az események árnyoldala is, amiről annak idején nem cikkeztek: használhatatlan a juttatott föld, drágán jutottak a kívánt birtokhoz a jogosultak, nem volt mivel megművelni a juttatott földet, és a hatóság nem fizetés miatt, elvette az egykor annyira áhított földet. Gyakran maguk a juttatottak hagytak fel a kapott föld megművelésével. A földreform során elérkezett annak is az ideje, hogy az uralkodó politikai körök beváltsák egykori fenyegetésüket: azok, akik részesei voltak a polgári demokratikus forradalomnak és a Magyar Tanácsköztársaság történelmet alakító eseményeinek, nem kaphatnak földet. Bizonyságul, példaként idézzük az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak 1924. január 8-án kelt átiratát a bonyhádi mezőgazdasági bizottsághoz, amelyben közölte a földreformból kizárt dőrypatlani, zombai és kétyi lakosok nevét és az indoklást is. „Dőrypatlan, Zomba és Kéty községek földbirtokrendezési ügyében tárgyalás alkalmával Bütös Mihály, Sági József, Kornél Tamás, Hegedűs György, Németh János és Takács György dőrypatlani, úgy Bruckbacher Márton, Denkinger József, Axt János, Németh János és Lipovszky földhözjuttatásra érdemtelennek találtattak (. ..) Bütös Mihály, Sági József és Németh János a kommunizmusban tevékenyen részt vett, s az által az állami és társadalmi rendre veszélyessé vált; Hegedűs György, bár vitézségi érmes, politikai magatartása miatt vitézesíthetők közé nem vehető, a kommün alatt exponált és zajos magatartású volt (...) Bruckbacher Márton, Denkinger József, Németh János (zombai), Axt János és Lipovszky János a forradalom idején minden tekintély felforgatói voltak, a község nyugalmát feldúlták, annak érdemes jegyzőjét erőszakkal elűzték, a nemzet és haza ellenes magatartást tanúsítottak." A földreform idején Káplár Sándor nyomozó felderítést végzett Ozorán. Összefoglaló jelentésében foglalkozott a földreformmal is. A többi között a következőket állapította meg: Az ozorai hegyen lakók földigényét legtöbbjének visszautasította a földbirtokrendező bíróság az 1918—1919-es tevékenységük miatt. Ez természetesen tovább növelte az ozorai nincstelenek elégedetlenségét. Az ozoraiak sérelmét a szociáldemokrata párt karolta fel. A nyomozó is kénytelen volt megállapítani ezt a tényt: »... A földbirtokrendező bizottság eltávozása után egy héttel megjelent Ozorán Szeder Ferenc soc. dem. képviselő, aki Miklós István társaságában sorra járta a nincstelenek házait, s az általam beszerzett bizalmas értesülés szerint nevezetteknek a következő izgató kijelentéseket tette a nincstelenek ama panaszára, hogy a földbirtokrendező bíró-