Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A TÁRSADALMI ELLENTÉTEK ELMÉLYÜLÉSÉNEK KORA - Tolna megye 1901—1918 között

átadásra kitűzött véghatáridőnél jóval előbb készen lesz, úgy hogy ugyanezen forrásokból merített értesülésem szerint, — bár a vonal megnyitásának csak jövő évi október havában kellene bekövetkeznie, — a két országrészt összekötő vasút már jövő májusban át lesz adva a forgalomnak. A baja—bátaszéki vasút megépítése következtében már a baja—szabadkai és bátaszék"—dombóvári vonalak elsőrangúsítása is folyamatban van. — A vasútépítésnél jelentékeny mennyiségben alkalmaztattak vármegyénkben* munkások, s az építkezésnél mindeddig semmiféle szerencsétlenség elő nem fordult, emberélet nem esett áldozatul. * Amilyen örömmel vehet tudomást a tek. Törvényhatósági Bizottság a baja—bátaszéki híd létesülésénél teljesedésbe menő régi közkívánalom küszöbön álló megvalósulásáról, ép oly elszomorító és aggasztó az a kép, melyet vármegyénk területén az idei terméseredmények mutatnak. Köztudomású, hogy az őszi vetések úgy szemre, mint szalmára kevés kivétellel igen gyenge termést adtak. A tavaszi gabonaneműek terméseredménye ugyancsak igen gyenge. A kapásnövények hozama is silánynak mutatkozik, a takarmányhiány pedig már beállott. A kopár, kisült legelőkön a jószág alig talál élelmet. E kedvezőtlen viszonyok következtében a szavasmarha ára a tavaszihoz képest körülbelül 30%-kal csökkent. Egyedül a szőlő az, mely a hosszú szárazsággal győztesen dacolt. Búzából körülbelül 250 000, rozsból 60 000, árpából 19 000, zabból 50 000 métermázsával kevesebb termés várható vármegyénk területén, mint tavaly volt; ami hozzávetőleges számítás szerint 6—7 millió korona bevételi hiányt jelent. A munkásviszonyok kielégítőek, s a rossz termés daczára, az aratás az egész vármegye területén rendben és zavartalanul folyik. * A folyó év tavaszán az aratási munkálatoknak ezt a rendjét és zavartalanságát bizonytalanná látszott ugyan tenni a dombóvári járás területén Szemere Kálmán fellépése, mégis kellő időben alkalmazott céltudatos hatósági intézkedésekkel sikerült úgy a munkásosztályt, mint a gazdaközönséget, egy már-már elfajulni készülő mozgalom káros következményeitől megmenteni. Hangzatos jelszavakkal és csábító ígéretekkel hamar megejtik népünk lelkét a kalandorok, s csodás gyorsasággal emelkednek az ismeretlenség jól megérdemelt homályából a közbizalom trónjára. Emeli őket annak a vágynak ereje, mely az embert sorsának javítása irányába áthatja, s mely ha a lelkiismeretlenség által felkorbácsolva a tömeglélekben egyeduralomra jut, leszerel minden kételyt és bírálatot, s elhomályosítván a józan ítélőképességet, készpénzzül fogadtat el bármely képtelenségeket. — így járt el Szemere Kálmán is, amikor a tőle most már megszabadított vidék közhiedelmébe becsempészte az iránti reménységet, hogy már jogérvényes szerződésekkel 15—20 évre bérbeadott herceg Eszterházy-féle birtokok a bérlőktől visszavétetnek, hogy azután az által alakítandó Szabad Gazdák Egyesületének adassanak bérbe. — Működését azzal kezdette, hogy mindenkinek munkásházat ígért, s a hatóságokat a nép ellenségének tüntetvén fel, ezzel szemben önmagát állította oda a közérdek hivatott védelmezője gyanánt. Mikor azután a munkásházak építése ügyében való illetéktelen beavatkozást határozatilag visszautasítottam, akkor indította meg a fennálló rend és a vidék nyugalma ellen falragasz-hadjáratát, s vette alkalmazásba izgató működésének újabb formáját, a Szabad Gazdák Egyesületének állítólagos szervezését.