Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A TÁRSADALMI ELLENTÉTEK ELMÉLYÜLÉSÉNEK KORA - Tolna megye 1901—1918 között

vénytelen és hivatali esküjükbe vagy vármegyei határozatokba ütköző intézkedések megtételére vagy végrehajtására nem kényszerítendi. Isten áldása legyen imádott hazánkon és vármegyénken! Szekszárd, 1906. március 4. Hazafias üdvözlettel Gróf Széchenyi Sándor vármegyei bizottsági tag * A legmelegebben üdvözöljük az indítványt, melynek kiindulási pontja, iránya és célja a leghazafiasabb és amellett, hogy az alkotmány védelmét a leghatározottabban körülbástyázza, nemes intencióitól vezérelve, a vármegyei tisztviselők érdekeit is szívén viseli. Lelkiismeretlenség volna a társadalom egyetlen osztályát: a vármegyei tisztviselőket a politikai válság martalékául odadobni, amikor az nem szolgálná sem az alkotmánymentésnek, sem a vármegye közönségének érdekeit, hanem csak gyengítené az ellentállást, megkönnyítené az abszolutizmus előnyomulását és garázdálkodását, a vármegye közönségének érdekeit és igényeit a közigazgatási jogszolgáltatás terén eltemetné és életpályákat és családokat a megsemmisülésnek tenne ki. A vármegyék túlnyomó nagy többsége, amelyek mindenkor a legintranzigensebb állásponton állottak, mint Kolozs, Hajdú, Szolnok, Fejér stb. vármegyék az utóbbi napokban egyhangúlag amellett foglaltak állást, hogy tisztviselőik ne távozzanak helyeikről, hanem az eddigi buzgósággal teljesítsék továbbra is alkotmány védő hivatásukat és csak az esetben hagyják el állásaikat, ha erre őket az erőszak akár nyers erővel, akár pedig a hivatali eskü megszegésének követelésével kényszerítené. Hisszük, hogy vármegyénk közönsége szintén a hazafiúi belátás és a tisztviselői kar érdekei iránt való meleg rokonszenv által vezérelteti majd magát és közhelyesléssel fogadja el Széchenyi Sándor grófnak — ki a politikai pártokon teljesen kívül áll — törvénytisztelő, hazafias és humánus indítványát. FORRÁS: Tolnavármegye 1906. március 11. (Széchenyi Sándor gróf indítványa) VIII/43 1906. április 8. A FÖLDBIRTOKOSOK ÉS BÉRLÖK SZERVEZKEDÉSÉT SÜRGETI, ÉS A TÖRVÉNY SZIGORÚ ALKALMAZÁSÁT KÖVETELI A SZTRÁJKOLÓKKAL SZEMBEN A TOLNAVARMEGYE Itt van a tavasz, a mezei munka kezdődik. Még nem feledkeztünk meg a mezőgazdaság válságos idejéről, az aratók és a cselédek sztrájkjáról, de semhogy ezen kérdéssel idejében kezdjünk foglalkozni, inkább azt mondjuk, mint Petőfi Pató Pálja „Ej ráérünk arra még!" Ügy teszünk, mint a strucc, fejünket a homokba dugjuk. Minden gazda azt hiszi, hogy nála nem lesz sztrájk, pedig meglehetünk győződve, hogy az idén mindenütt lesz, azért talán nem lesz hiábavaló munka, néhány szót írni erről a tárgyról. Ezt akarom én tenni s kérem azokat, a kik e sorokat olvassák, ha valamiben tévedek, ha valami nézetemet nem osztják, cáfoljanak rám, így lesz megvilágítva ezen felette fontos dolog.