Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)
A TÁRSADALMI ELLENTÉTEK ELMÉLYÜLÉSÉNEK KORA - Tolna megye 1901—1918 között
Véleményem szerint csak ily irányú intézkedés lenne alkalmas, hogy az arató munkás és gazdasági cseléd sztrájk végleg megszűnjék és a szocziális kérdések egyik legfontosabbika megoldassék. — főszolgabíró FORRÁS: TmL. Alispáni iratok: 7190/1905. VIII/34 1905. július 28. A DOMBÓVÁRI FŐSZOLGABÍRÓ JELENTÉSE AZ ALISPÁNNAK AZ ARATÓSZTRÁJKRÓL Járásom területén a sztrájk legelőször f. é. június hó 25-én Űjdombóvár község Mászlony pusztáján mely Hónig és Hirsch czég bérletéhez tartozik a gazdasági cselédek közt tört ki, honnét a cseléd sztrájk június 30-án Deutch Zsigmond bérletéhez tartozó Nosztány és Szilfás pusztákra utóbb Dőry Hugó tüskei, Dőry József dalmandi és Makai József borjádi gazdaságában is elterjedt, Mászlony puszta cselédségénél a sztrájk 3 napig. Nosztány és Szilfás puszták cselédségénél 2 napig, a többi pusztákon pedig csak pár óráig tartott. Megszűnésének okául részben azt tartom, hogy a kellő karhatalmi erő a sztrájk kitörésekor már rendelkezésemre állott, részben azért, mert a gazdaságok a cselédek bérét oly magasra emelték mint az uradalom olyan helyen hol a cselédbér a legmagasabb, részben pedig azért, hogy a Szilfás pusztai cselédség eljáró hatóság részéről elzárattat s végül hogy eljárt hatóságot a sztrájk mozgalom készületlenül nem találta a mennyiben alulírott főszolgabíró amidőn tudomást szerzett arról, hogy cselédek között sztrájk készül az összes bérlőket, gazdatiszteket értekezletre még f. évi június hó 24-ére egybe hívta s még ugyan az nap közvetlenül a földművelés ügyi kormánynál és czimnél is tartalék munkások készenlétbe helyezése iránt úgy a belügyi kormánytól kellő karhatalmi erő kivezénylése iránt is szükséges lépéseket megtette, s így megtörténhetett az hogy midőn június hó 25-én a cseléd sztrájk Mászlony pusztáján kitört a 25-én éjjel megérkezett 2 század katonai karhatalmi erőből már 26-án a pusztára a katonai erő egy része is kivezényelhető volt, s így a cseléd sztrájk nagyobb mérvet nem ölthetett. Ezen helyen megjegyezni bátorkodom, hogy a cselédek gazdáikkal szemben a legembertelenebbül jártak el, különösen Mászlony, Szilfás és Nosztán pusztákon, mert a cselédség még az állatok etetését is megtagadta. Nézetem és véleményem szerint azonban a cseléd sztrájkot teljesen megszűntnek nem mondhatom és véleményem szerint ezen mozgalom csak alszik, s nincs kizárva hogy vagy a legközelebbi jövőben vagy legkésőbb tán még ez év november havában újból kitör. Ami az aratási mozgalmat illeti annak szülő fészke Szakcs és a szomszédos Kónyi község volt, innét indult ki a mozgalom s nincs kizárva annak lehetősége, hogy azon okból, mert ezen községekben szervezkedtek a munkások s alakították meg a Keresztény szocialista egyesületeket. Az aratási munkások sztrájk mozgalma kezdetben nemvolt, aratási sztrájknak minősíthető, hisz az még a szorosan vett aratás megkezdése előtt tört ki, nem is a gabonák levágása, hanem inkább az aratástól külön álló, de mégis az aratási szerződésben felvett, s attól szorosan élnem választható egyéb
