Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)
A TÁRSADALMI ELLENTÉTEK ELMÉLYÜLÉSÉNEK KORA - Tolna megye 1901—1918 között
szolgálmányok megtagadása volt. Ugyanis régi ősi szokás szerint kukoricza földet csak arató munkások szoktak kapni, mely kukoricza földet az szerint, amint azokat az illető gazdaság szántatja-e és saját magjával vetteti-e el? Vagy a vállalkozó szántja-e és adja a magot? Trágyás föld vagy nem? Feles-e vagy harmados szokott-e lenni? S rendszerint utánna 800 n-ölenként 6, 10, 12, robot napszámot kell szolgálni, vagy pedig 2—3 cat. holdig terjedő mesterséges takarmányt tartozik a vállalkozó arató munkás lekaszálni egybegyűjteni esetleg kévébe kötni, úgy tartozik még egyes csekélyebb dolgokat ú. n. : csibét, tojást, esetenként mérő pénzt, stb. adni. Ezen robot szolgálmányok teljesítését tagadták meg még június hó 23-án első sorban Deutsch Zsigmond szilfási gazdaságában elszerződött Szakcs községbeni aratók, s ez volt kezdete a szorosan vett arató munkások sztrájk mozgalmának mely azután járásomhoz tartozó Üjdombóvár község minden pusztájára kiterjedt, olyannyira, hogy az aratási munkálatok teljesen még mai napig sem fejeződtek be. Aratási sztrájk volt tehát Dőry József, Ö- és Űjdalmand, Sütvény, Csurgó és Vörösegyházi gazdaságokba elszerződött Kocsolán és Kurdi — Dőry Vilmosné felső- és alsóleperdi gazdaságába elszerződött Kocsolai és döbröközi — Dőry Hugó tüskei és kiskondái gazdaságába elszerződött döbröközi Deutsch Zsigmond nosztányi és Szilfási gazdaságába elszerződött Szakcsi, Naki és czeczei — Strasszer Henrik inámi gazdaságába elszerződött naki, •— Hőrig és Hirsch czég mászlonyi gazdaságába elszerződött szakcsi, — Vészeiéi Zsigmond nagykondái gazdaságába elszerződött döbröközi, — Hainrikffy Pál szarvasdi gazdaságába elszerződött döbröközi. — Dőry Frigyes ürgevári gazdaságába elszerződött gyulaji, — Weltman Adolf tarkányi gazdaságába elszerződött gyulaji, duzsi és mucsi-i és végül: Makai József korpádi gazdaságába elszerződött szakcsi arató munkásainál. Megjegyzem ezen helyen mint már fentebb is említeni bátor voltam mindezen gazdaságokban nem az aratási szerződés végett volt mert aratási szerződések járásom minden gazdaságában — kivéve Ürgevár és Tarkány gazdaságokat, hol az arató rész a 11-ik — az aratós rész a 10-ik s az ellen az arató munkásoknak, kifogásuk nem is volt, s ily értelemben teljesítették is az aratást, hanem a kukoricza földek után szorgalmi köteles robot (mapszám:) végett volt. Szorosan vett aratási szerződésnek egyedül azon rendelkezések kifogásolták, hol az aratók vízbérre vannak kötelezve, mi abból áll hogy annak fejében, hogy a gazdaságok az aratási idő alatt az arató munkások részére vizet hordatnak, tartoznak ugyancsak robotot szolgálni esetleg takarmányneműk 1 cat holdat levágni. A szorosan vett aratási sztrájk mozgalom teljesen július hó 6-án szűnt meg, s a legutolsó mozgalom Tüske pusztai Döbröközi, aratóknál volt, mi annak tulajdonítható, hogy kivételesen a döbrököz községbeli arató munkások mozgalma volt legkésőbben, megszűnt pedig daczára annak, hogy a munkások nagyrésze elítéltetett szigorúan — minden esetben 30—30 napi elzárásra és az ítélet azonnali végrehajtására — azon okból, hogy minden egyes gazdaság belátva, hogy a kisegítő arató munkások az azon a vidéken termett gabonák levágására csaknem képtelenek, az arató munkásoknak engedményeket adtak — kivéve Dőry Frigyes ürgevári gazdaságába elszerződő gyulaji arató munkásokat kik semmi engedményt sem kaptak s a hatósági közbenjárás folytán munkába álltak, jóllehet legterhesebb szerződésük volt amennyiben 11-ik részért voltak elszerződve.
