Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)
A TÁRSADALMI ELLENTÉTEK ELMÉLYÜLÉSÉNEK KORA - Tolna megye 1901—1918 között
Járásom következő bérgazdaságaiban alkalmaztatták az alább részletezve kimutatott időig az aratási munkálatokra idegen tartalék munkásokat: Löwenschon és Hirsch Megyés puszta 174 fő 14 nap Wurm Lipót Sagh puszta 168 fő 14 nap Strasser Vilmos Muth puszta 83 fő 14 nap Goldschmiedt József Szemcse puszta 246 fő 14 nap Honig Jakab Fornád puszta 83 fő 28 nap Lamm B. és fiai Fürgéd puszta 99 fő 14 nap Varjas Adolf Adorján puszta 127 fő 14 nap Varjas Adolf Adorján puszta 77 fő 14 nap (:Bischitz Jánosnak átadta:) Bischitz János Maisa puszta 53 fő 14 nap özv. Schlesinger Sándorné Avas puszta 131 fő 14 nap Gyérei Richárd Dőbrőnte puszta 100 fő 14 nap Özv. Br. Schossberger Zsigmondné Ireg puszta 372 fő 28 nap Strasser Zsigmond Keszi puszta 80 fő 14 nap Összesen: 1793 fő Olyan gazdaság nem volt a hol az aratási munkát kezdettől fogva végig idegen kisegítő munkások végezték volna. — A sztrájk mozgalom egész ideje alatt a személy és vagyon biztonság a. körülményekhez képest veszélyezve nem volt, mert a mozgalom csak a szerződéses munka megtagadására szorítkozott, tettleges ellenszegülés, bántalmazás vagy személy és vagyon elleni támadás nem fordult elő. — Fegyverhasználat 2 ízben egyedül a csendőrség részéről történt, f. évi június hó 28-án Megyés pusztán a vidékből oda felvonult cselédségnek szétoszlatásakor, mely alkalommal Haj dics Mihály szemcse pusztai lakosnak keze feje lövetett át, és egy másik embernek balkarja szúratott át. — A második eset pedig ugyanazon napon adta magát elő, midőn Csehi pusztán 140 tagból álló, torvai, nyimi, és somi arató barangolva kényszerített 50 simonmajori aratót, hogy a munkát abba hagyva velük tartsanak. — Ezt megakadályozandó 7 csendőr mindőn a tömeget letartóztatni akarta annak ellenszegült, mire 2 csendőr szuronyt és fegyvert használt. Döme József torvai arató életveszélyesen, Bajmusz Lajos súlyosan megsebesült, ezekközül Döme József Simonmajor-pusztán hova ápolás végett beszállították seb je következtében elhalt. — Arra nézve, hogy minő intézkedések volnának foganatosítandók, hogy hasonló sztrájk mozgalom jövőben elő ne forduljon véleményem szerint csak akként lehet elhárítani, — ha a munkások a szerződésileg kikötött munkáért biztos díjazást nyernek, s a mennyire lehetséges esélyeknek kitéve ne legyenek, szóval a szerződések méltányos feltételek alatt köttessenek, azokba a munkásokra túl terhes keresetükkel arányban nem álló feltételek ne foglaltassanak (:a milyenek p. o. ivóvízzel való ellátásért napszám szolgálat, aratás közben napszámosok felfogadása a munkások terhére stb.:) Igen kívánatosnak tartom a gazdasági cselédeknek szolgálati és lakás viszonyainak közegészségi és közerkölcsiségi szempontból való egyöntetű rendezését, a bérüknek pedig a mai kor fokozottabb igényeihez mért javítását, tehén tartás engedélyezését a szegődési és költözködési időnek tavaszi hónapokra való áttételét, vasárnapi munkaszünet behozatalát, az ingyenes napszám munka eltörlését stb. —
