Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)
A DUALIZMUS ELSŐ ÉVTIZEDEI - Tolna megye a kiegyezéstől a századfordulóig 1867—1900
1883. február 3. ALISPÁNI JELENTÉS AZ ORSZÁGOS STATISZTIKAI HIVATALNAK A MEGYE TERÜLETEN 8 SZEMÉLYNÉL TÖBBET FOGLALKOZTATÓ IPARVÁLLALATOKRÓL Az iparvállalat czége vagy czime Az iparvállalat székhelye Az ipar neme Schneiderbauer József Kádár Szegzárd Hordó készítés „Victoria" kőszénbánya és koaksz készítő részvénytársaság Az igazgató tanácsé Bécs, az üzletvezetőségé és vállalaté Váralja Kőszénbányászat és koaksz készítés Gróf Pejacsevich László szeszgyára Dőri Szeszgyártás , .Fried Bernát és fiai" czég Simontornya Bőrgyártás FORRÁS: TmL. Alispáni iratok 1771/1882. Fogalmazvány. VII/37 1883. május 6. A DOLGOZÓK ÉLETVISZONYAINAK JAVÍTÁSÁT SÜRGETI A TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY, HOGY MEGGÁTOLHASSAK A SZOCIALISTA TANOK TERJEDÉSÉT Európa majdnem minden államában foglalkoznak a jelentkező socialistico-communisticus irányzatú titkos társulatokkal; csak az eljárási mód különböző más-más államokban a szerint, a mint különböző az ezen irányzatot követő társadalmi felforgatók föllépése. Oroszország az ő nihilistáival és Angolország az úgynevezett „legyőzhetetlenekkel" nagyon kurtán és sok esetben zsarnoki önkénnyel bánnak el. Francziaország az ő anarchistáival és Spanyolország a kebelében gazdálkodó „fekete kéz" társulatával már nagyobb czeremóniát űznek. Németország praeventiv eszközökkel törekszik a szocializmusnak gátot vetni; az agg német császár legutóbb is meglepő üzenetben sürgette a képviselő testületnél a munkásosztály helyzetének javítását célzó törvények tárgyalását. Olaszország megsimogatja a maga irridentistáit, mert törekvéseiket a nemzeti egység álarcza alá rejtik. Mi magyarok tartjuk még a mi viszonyainkat a legjobbaknak; hanem azért nálunk is nagyon tévednek azok, kik azt hiszik, hogy hazánk népessége nem szolgáltat alkalmas anyagot a socialistico-communisticus irányzatok befogadására. A fővárosban ugyanis már is vannak realisticus munkás szövetkezetek; a vidéken ugyan ilyen szervezett szövetkezetek nincsenek; de hogy a socialistico-communisticus elvek nálunk is el vannak a nép közt terjedve, hogy az úri osztály és általában a jobblétnek örvendő osztályok elleni gyűlölet és az azok javain való osztozkodási vágy a mi népünknél is kifejlődött; azt csak oly idealisták tagadhatják, kik népünk szegényebb rétegével nem érintkeznek.