Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A NEOABSZOLUTIZMUS ÉVEI - Tolna megye 1849—1867 között

és ott mindent összetörjön, az ágyneműt felhasogassa és a levegőbe hajigálja stb., míg végül, miután a csendőrség nem tudott velük megbirkózni, a kato­naság bevetésével akadályozták meg a további bajokat. A felbukkanó és terjedő híresztelések — miután a környéken rövid idő alatt két tűzeset is volt — hogy addig nem lesz nyugalom, míg a fogyasz­tási adó bérlőjének itt van az irodája, megrémítették a szomszédokat, akik szorongatott helyzetükben a mellékelt kérvénnyel a főbírói hivatalhoz fordul­tak védelemért. Első rendelkezésem az volt, hogy a fogyasztási adóbérlőt és a polgár­mestert dec. 19-én hivatalomba rendeltem, ahol az előbbit azzal bíztam meg, hogy keressen egy irodát a városban egy tűzbiztos házban, mivel a jelenlegi egy földszintes, nádtetős épületben van, s 12 órán belül költözzön át. A pol­gármesterrel viszont azt tárgyaltam meg, hogy ha a bérlő — mint az ural­kodó hangulat és a szokatlan időpont miatt várható — nem találna alkalmas helyiséget, akkor a polgármesteri hivatal gondoskodik számára egy irodáról a városházán. Amikor másnap — dec. 20-án vasárnap — nevezett fogyasztási adó­bérlő ismét megjelent hivatalomban, jelentve, hogy nem talált irodát, el­mentem vele a városházára és a távollévő polgármester helyett Németh vá­rosi tanácsossal megtekintettem az összes helyiséget, és szóban úgy rendel­keztem, hogy azt a szobát, amit korábban a takarékpénztár birtokolt, és amely 6 hónapja üres, ideiglenesen a szentgyörgyi költözésig engedjék át neki iro­da, de nem lakás céljára, a rendeletet még ugyanaznap írásban is kiadtam, megbízva a polgármesteri hivatalt az azonnali végrehajtással. December 20-i rendeletre másnap a polgármester — ahelyett, hogy azt végrehajtotta volna — összehívta a tanácsot, amely úgy határozott, hogy a termet semmilyen körülmények között és semmi esetre sem engedi át. Amikor a jegyzőkönyvileg kimondott határozatból láttam, hogy: 1. a polgármester félreismeri állását, ha azt hiszi, hogy a főbírói hi­vatal politikai rendelkezéseit elő kell terjesztenie a városi tanácsnak vélemé­nyezésre. 2. A városi tanács túllépi hatáskörét, renitenskedése által kinyilvánít­ja, hogy a jelenleg uralkodó rossz hangulatot ő maga idézte elő, és a fogyasz­tási adóbérlő elleni gyűlölet a városi tanács tagjaitól ered. Ha a polgármester és a városi tanács — ahogy elvárható lenne— va­lóban arra törekedne, hogy minden eshetőséget kizárjon, akkor tanácskozhat­tak volna a eszközökről, amelyekkel az aggasztó túlkapásokat megakadályoz­hatják, ez azonban nem volt ínyükre, sokkal inkább, hogy a főbírói hivatalra nézve sértő módon ellenszegüljenek; a hivatal tekintélyének megóvására a községi tanács határozatát semmisnek nyilvánítottam, a polgármesternek de­cember 23-án 6949. sz. alatt meghagytam, hogy rendelkezésemet 24 órán be­lül hajtsa végre. A polgármester, figyelmen kivül hagyva a rendelkezést, ismét össze­hívta a községi tanácsot, amely magára vállalva a felelősséget nyíltan kijelen­tette: nem teljesíti a szolgabírói hivatal utasítását, és azzal a fenyegetéssel zár­ta, hogy ha a szolgabírói hivatal erőszakkal szándékozik a nevezett helyiséget elfoglalni, a tanács legfelső helyen fog segítségért folyamodni. ! — A hivatalos jegyzőkönyveket és iratokat alázattal előterjesztve az ilyen cselekedetek büntetendőségének mérlegelését a nagytekintetü megyehatóságra bízom, s haladéktalanul további utasításokat kérek.

Next

/
Thumbnails
Contents