Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)
A NEOABSZOLUTIZMUS ÉVEI - Tolna megye 1849—1867 között
A mezőgazdasági termékek nem csupán a helyi szükségleteket elégítik ki teljes mértékben, hanem jelentős mennyiség is marad kivitelre, melyet a gőzhajózás kikötőim, Pakson, Földváron és Tolnán keresztül szállítanak tovább. Az úrbéri kötelék megszüntetése nagyon jótékony hatással volt a mezőgazdaságra, mivel a paraszt egész munkaerejét saját földjének szentelheti. Ez okból, továbbá a legelők folyamatban levő szétválasztása okán a vetésterület és a betakarítás mennyisége megnövekedett. Számszerű adatokkal azonban nem szolgálhatunk. A földet általában tulajdonosa műveli meg. Bérbeadással csupán néhány egykori földbirtokosnál találkozunk. ÉGHAJLATI VISZONYOK A megye egész területe hordalékos termőtalajból áll, a dombvidékeken agyagos, a sík vidékeken homokos, különösen az áradásoknak kitett részeken jó humusz a talaj. Tőzeg Döbrököz és Kurd völgyében fordul elő Némediig, nem lesz azonban kitermelve. Legnagyobb kiterjedésű homokos terület a földvári járásban található, kőbányákat Hidason, Váralján és Mórágyon nyitottak. Az egyes évszakok időtartama nem tér el lényegesen más tartományokétól. Csupán a tavasz rövid nagyon általában, s már áprilisban is fülledt napok vannak. Nyáron nyomasztó a hőség, az ősz gyakran november végéig tart, a tél a gyakori északi szél miatt hideg, általában azonban kevés hó van. A megye keleti, a Duna mellett fekvő része korábbam, gyakrabban és tartósabban volt kitéve az áradásoknak, melyek azonban a bogyiszlói átvágás, a Sárvíz csatornázása, a gátépítések befejezése óta jórészt megszűntek. Uralkodó szélirány az északi, északnyugati. A légkör az egész megyében tiszta, mivel a magas hegyek hiánya miatt állandó légmozgásoknak van kitéve, ami különösen a mellkas- és tüdőbetegekre van jó hatással. Legelterjedtebb betegségnek a váltóláz tekinthető, melynek oka az életmód vagy a gyors lehűlés, mivel itt a nappal nyomasztó hőségét gyorsan követik a hűvös esték. ÁLLATTENYÉSZTÉS A megye teljes lóállománya 30 271 darab. Ebből: 1—3 éves csikó 6 492 csődör 341 kanca 14 817 Alkalmas, 5—10 év közötti lovak: 13 653 A szekerek száma: 13 404. Az egyéb állatállomány áll : 26 657 tehénből, 11 233 ökörből, 282 bikából, 226 317 juhból, 40 413 sertésből, 415 szamárból és 949 kecskéből.