Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A NEOABSZOLUTIZMUS ÉVEI - Tolna megye 1849—1867 között

A magyarok lovai alacsonyak, ritkán magasabbak 14 markosnál, a magyar fajta kitartó, tüzes, a németek lovai általában nagyobbak, nehéz felépítésűek, gyakran elérik a 16 markos magasságot is, mégis nyugodtabb vérmérsékletűek és nem olyan kitartóak. Az összes ló alkalmas hátas-, illetve igáslónak, de nehéz szekér itt nincs. A magyaroknak szállítóeszköz gyanánt alacsony, rövid és alacsony, s hosszú kocsija van, a fogatolás kettő, gyakran három, ritkábban négy lóval történik. Ökröt általában könnyű mezei munkák esetén is négyet fognak be. Megterhelésük 10—20 mázsát tesz ki. Jelentős ménesek a megyében az alábbiak : 1. Eszterházy herceg úré Ozorán. 2. Meszlény Lajosé Dadd és 3. a Dőry-féle Zombán. A közönséges lovak ára 30—200 f, egy ököré 100—200 f egy tehéné 40—60 f egy juhé 4—6 f egy sertésé 10—40 f egy szamáré 10—16 f egy csődöre fajtától függően 100—200 f nemesebb fajtából 300—1000 f között mozog. IRODALOM ÉS TÉRKÉPÉSZET Magyarország földrajzára vonatkozó hivatalos és egyéb művek és térképek nem állnak rendelkezésre. Tolna megyére vonatkozólag van egy Schneemann József által 1818-ban készített térkép 1 hüvelyk :1200 öl méretarányban. Bár egyes nagyobb birtokonok készítettek felméréseket, ezeknek azonban nincs jelentősége. PÉNZEK, MÉRTÉKEK ÉS SULYOK Pénzek csak osztrák veretűek vannak forgalomban, éppígy csak osztrák hossz- és űrmértékek és osztrák súlyok használatosak. FORRÁS: TML. Cs. kir. Megyehatóság iratai. V. D. 962/1857. fogalmazvány. (Németből fordítás.) MEGJEGYZÉS : a megye leírását a megyehatóság készítette a III. hadsereg vezérkari főnökségének szempontjai szerint. A megyei összesítő a. járási főszolgabírák jelentésein alapszik. « 9* 131