Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A NEOABSZOLUTIZMUS ÉVEI - Tolna megye 1849—1867 között

tén sík, a dombok láncolata tehát a megye közepén húzódik végig északról dél felé. A vidék egyévi hozama búzából kétszeres gabonából rozsból árpából zabból kukoricából hajdinából burgonyából lencséből szénából sarjúból borból emellett 12 107 boglya nád 60 kévénként. Továbbá terem még lóheréből bükkönyből dohányból 387 716 311 915 540 524 170 922 419 998 517 562 8 995 634 021 1 773 mero mérő mérő mérő mérő mérő mérő mérő mérő 1 047 794 mázsa 495 843 mázsa jobb minőségű gyengébb minőségű 326 731 akó 158 730 akó összesen : 485 461 akó tűzifából kemény : 27 023 öl puha: 8 293 öl összesen: 35 316 öl 28 852 mázsa 115 066 mázsa 32 255 mázsa A terméketlen területek megművelését csupán az utóbbi időben, jelentéktelen mértékben kezdték meg. A megművelés a legésszerűbben a bonyhádi járásban történik. Ami a megművelés módját illeti, a háromnyomásos gazdálkodás az uralkodó, megfelelőnek általában nem nevezhető, mivel a közlekedési eszközök hiánya a termékek értékesítését akadályozza, a termelő tehát saját szükségleteire korlátozódik. Bort, búzát, dohányt kiváló, a többi terményt közepes minőségben állítják elő, gyümölcstermeléssel egyáltalán nem foglalkoznak. Kiváló borok a szekszárdi vörös, a decsi fehér, a hidasi, belaci, váraljai, apáti és kisvejkei, azután a mucsi, továbbá a paksi, simontomyai. csibráki és döbröközi. A dohány kiválóan terem Faddon és Belöcskán (Belecska?). A bor ezen a vidéken fontos kereskedelmi cikk, amelynek fellendítésére 1856-ban Szekszárdon egy borkereskedelmi társaság alakult, s ezt a kereskedelmet főként a dunai gőzhajózás szállításai bonyolítják le. 9 Évszázadokon át 129