Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A NEOABSZOLUTIZMUS ÉVEI - Tolna megye 1849—1867 között

A családok száma 47 342, melyek 29 022 házban élnek. A megye legfontosabb települései : Földvár 12 000 lakos Szekszárd 9 000 lakos Paks 9 000 lakos Bonyhád 7 000 lakos Tolna 6 000 lakos Bátaszék 5 000 lakos Fadd 4 000 lakos Kivándorlás nagyon ritkán, bevándorlás gyakrabban fordul elő, számszerűleg azonban nem mutatható ki. A magyarok jellemét és sajátosságait jószívűnek és jókedélyűnek nevezhetjük. Az egész lakosság egészséges, erős testfelépítésű, minden megerőltető munkára képes. A németek általában szorgalmasabbak, mint a magyarok, ami a jólétüket is meghatározza, az előbbiek magasabb képzettségi fokon is állnak. A katonai szolgálathoz való vonzódás nem észlelhető a lakosságnál, mintahogy az ellenségesség sem dominál, a besorozottak általában a kevésbé nehéz gyalogsági szolgálatot részesítik előnyben. A magyarok temperamentuma változóbb, elevenebb, mint a németeké, általában azonban egyáltalán nem képzettebbek, a magyar parasztok szükségletei között az iskolába járás az utolsó helyen áll. A német paraszt sokkal gazdaságosabban él, mint a magyar, lakásában feltűnően nagyobb a tisztaság, ruházatára is nagyobb gondot fordít, mely utóbbi nagyobb különbségek nélkül télre kék posztókabátból és ugyanolyan nadrágból, nyárra vászonnadrágból áll, mely előbbi szűk, utóbbi viszont nagyon bő. TERÜLET, TALAJKULTŰRA A legutóbbi, 1850-es felmérés szerint 592 935 hold. Ennek százalékos megoszlása: a) hegyvidék 10/100, b) dombvidék 36/100, c) síkság 54/100. Ebből megművelt szántóként 252 923 hold, rétek és kertek 69 923 hold, szőlő 27 133 hold, ingovány 112 470 hold, erdő 71 944 hold, nádas 7 1Ö4 hold, összesen 541 497 hold, terméketlen . 51 438 hold. Tolna megye nagyrészt, a hőgyészi és tamási járásban kevésbé, a bonyhádi járásban erősebben dombos. Mérsékelten hegyes vidéknek csupán a hőgyészi, a tamási és bonyhádi járás kis része tekinthető. A megye keleti részét a Duna határolja, ezért síkvidék, mely gyakori, de nem tartós áradásoknak van kitéve. A megye nyugati, Veszprém és Somogy megyével határos területe szin-