Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A NEOABSZOLUTIZMUS ÉVEI - Tolna megye 1849—1867 között

intézmény — úgy számos Megyei végzések nyomán — folytatólag — ezen ügynek ismét Köz Kérdéssé tételére, és Paks Város meg mentése eránt sükeres orvoslás tétel végett a' szomorú tény állásról a' Magas Cs. K. Helytartósági osztályhoz fel terjesztést tenni méltóztassék. Többire tellyes tisztelettel maradunk A Nagy Tekintetű Cs. K. Hatóságnak alázatos szolgái Paks Város Elöljárói Rézbányai József város Bíró Szeifritz János Esküdt Tumpek Ádám Eskütt Johan Hoffman geschworner FORRÁS: TML. Cs. Kir. Megyehatóság iratai XIII. C. 2325/1855. Tisztázat. MEGJEGYZÉS: A megyehatóság rendeletet adott ki a partszakasz gáttal történő megerősítésére és nyilatkozatra szólította Paks mezővárosát, mennyivel tudna a költségekhez hozzájárulni (1855. április 19.). VI/46 1855. június 20. A MEGYEHATÖSÁG JELENTÉSE A HELYTARTÓTANÁCSNAK A SELYEMHERNYÓ-TENYÉSZTÉS FEJLESZTÉSÉRE TETT INTÉZKEDÉSEKRŐL Vonatkozva f. é. május hó 14-én kelt 8831. sz. a. rendeletére tiszteletteljesen jelentetik, hogy az alantos vármegye területén egyelőre a selyemtenyésztés emelése czéljából a községekben megyeszerte faiskolák létesíttettek és a szedermaggal való bevetése elrendeltetett nem csak, hanem az állami úgy az országutak vonalai lehetőleg a kiültetésre alkalmas ültetvényekkel szegélyezve lettek, és az üres vonalok folytatólagos beültetése szakadatlanul folytatva lesz. Erre szükséglet előállítása czéljából a szegzárdi vármegyei szedres kertben 30,000 ültetvény okszerűleg műveltetik és tovább is szaporíttatik. A magánosok részéről a selyemtenyésztéssel sikerrel ez idő szerint csupán két földbirtokos foglalkozik, kik ezen hasznos iparág fejlesztése és emelése körül méltó elismerésre érdemesek, az egyik Kiss Pál udvari tanácsos Miszlán a hőgyészi szolgabírói járásban, a másik Bezerédj István puszta hídja — apáthiban a szegzárdi szolgabírói járásban. Különös figyelemre méltó ez utóbbi ki, saját selyemtermelésével tűnik fel nem csak, hanem a közeli községek népeit is a selyemtenyésztésre buzdítja és serkenti. Az előbb nevezett birtokán 25,000 db szederfa ültetvények léteznek és a selyemtenyésztéssel 25 egyént foglalkoztat, kik átlag 150 M selyemtermelést mutatnak fel, míg az utóbbi 10,000 db szederfa ültetvénnyel bír és 2000 öl utat szegélyezett be szederfákkal, úgy, hogy normális időben 300 lat selyemhernyó petéből előállítható selyembogár etetésére elegendő szederlevelet állít elő, és évenként átlag 6600 M gubót termel, melyből 633 M 28 lat tiszta selyem gomboly itta tik le. Saját selyemtenyészdéjében a közeli Szedres községből 150, a hidjai és jegenyési pusztából pedig 25 személynek ad foglalkozást. 8 Évszázadokon át 113