Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)
A NEOABSZOLUTIZMUS ÉVEI - Tolna megye 1849—1867 között
A Dföldvári és a tamási járásban selyemtenyésztéssel ki sem foglalkozik. FORRÁS : TML. Cs. kir. Megyehatóság iratai XII. B. 3528/1855. fogalmazvány. MEGJEGYZÉS: a jelentés a soproni helytartósági osztály 8831. sz. rendelete nyomán született. VI/47 1855. augusztus—október. GRÓF APPONYI JÓZSEF FELLEBBEZÉSE A MEGYEFÖNÖKHÖZ A LEGELŐ ELKÜLÖNÍTÉS ÜGYÉBEN SZAKADATTAL FOLYÓ PERBEN HOZOTT DÖNTÉS ELLEN A' Megyei Hatóságunk folyó 1854 ik évi Sept. 4 én 5624 ik sz. : alatt — a' Szakadáthi legelő köz élvezete tárgyában ejtett — és a' Hőgyészi Cs: kir: Szolgabírói Hivatal által f-é. Septb. 25 én 2062 ik sz: alatt velem hivaltalossan közlött végzését következő okoknál fogva tisztelettel f ellyebbezem. l ör Ezen ideiglenes végzésben hivatkozott 1853 ik évi Mart. 2 án kelt legfelsőbb nyíltparancs — az 1836 ik évi Úrbéri törvényekre lévén bazírozva — miután azok sorában a' VI ik Czikk — 3 ik § a világosan ezt tartja. Hogy azomban a' legelő szűk volta soha nem akadályozhat — a' földes Uri igazak semmi csorbulást ne szenvedjenek nyilván ki jelentetik — hogy a' földes Urat a' legelő használatától sem az eddigi nem gyakorlott — sem a' legelő szűke miatt elzárni nem lehet" — kérdem mi alapos oknál fogva zárhatja el a' Megyei Hatóság — az én törvény szentesíttete köz élvezeti jogomat — akkor a' midőn — a' Szakadáthi legelő kétségtelen köztulajdonom — a' hivatkozott nyíltparancs 49 ik § a tiszta felfogásánál fogva nem — mert jelen § a , hivatkozik a' 19 ik és 20 ik § ra , ezek pedig jelesen az e' tárgyra vonatkozó 19 ik § ra utal — a' 3, 4, 6, 7, 8, 9, 15, és 17, ik § ok fel mentő eseteire ezek sorában egyedül a' 7 ik , § us tárgyalja a' legelő kérdését, de csak a' foglalások eseteiben — már pedig hiszen a' volt földes Urat köz tulajdona élvezetében — foglalás vádjával bélyegezhetni korántsem lehetvén — az emiégetett 1820 ik év — e' részben reá nézve használatbóli kizáratás indokául egyáltaljában fel sem használható. 2 or A volt földes Urodalmak köz legelőhözi joga sokkal erőssebb alapokon nyugszik — semmint a' volt jobbágyságé — mert a' kötelezettségeket szabályozó Jogosság józan fogalmából indulva ki, miután — az 1848 iki évi törvények a vonós szolgálatokat — mikre a' legeltetési jog — a' törvény hízó nézeténél fogva építve volt — halomra döntik — az osztó igazság elvénél fogva őket a' legelő továbbra nem is illethetné — ruente enim fundamento, ruit et superaedificatum. 3 0r kereken tagadom az ideiglenes végzés — azon kitételét is hogy én a' Szakadáthi köz legelőt, nem használtam — mert ha, directe magam jószága nem legelt is ott — jogomat ahhoz haszonbérlőm és cselédeim képviselték — kiknek szerződéseikbe — a' közlegelő használata örök időktől fogva bevezetve volt. 4 er Törvényadta jogom szakadatlan fenntartásául — az Úrbéri korszak alatt a' Szakadáthi Jobbágyságnak — mikor a' hetes szántást Pálfán birtokomon Úrbéri tartozásaiknál fogva tellyesítték — a' törvény rendelte legelőt Pálfán ép az okból nem szolgáltattam ki —• hanem mindegyik szükséges takarmánnyal
