Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A KÖZÉPKOR - Tolna megye a honfoglalástól a mohácsi csatáig

ges azonfelül, hogy az elnevezések egyike-másika felerészt földrajzi név, felerészt azonban nem, így ... eri (ér), de eri itu (itató ér) sar (sár), de sarfeu (Sárfő) stb. Az ilyen típusú földrajzi nevekhez szorosan csatlakoznak azok, melyek emberkéz alkotta létesítmények elnevezéséből keletkeztek. A kettő között sokszor nehéz megvonni a határt, már csak azért is, mert egyes szavak XI. századi egészen pontos jelentését, illetve a jelentés minden árnyalatát nem ismerjük. Pl. . . . az aruk (árok), (vö. még aruk tue, aruk fee; ároktő, árokfő) lehet „természetes meder" és „ásott árok" a kút (vö. . . . mortis uuasara kuta (Martos vásárterének kútja), lehet természetes „forrás" és „ásott kút"... Másrészt itt is fönnáll az a bizonytalanság, amely az előző csoportot jellemzi, hogy ti. sok esetben kétséges, valóban földrajzi névről van-e szó, vagy a kérdéses szó vagy kifejezés csak a földfelszín egy pontjának magyar megnevezése. Idevágó földrajzi név talán.. . az ohut (régi út) kétségtelenül a feheruuaru (Fehérvárra), .. . esetleg a mortis uuasara, a lean syher (Martos vásártere, leány sír), .. . ellenben inkább köznyelvi megnevezésnek, körülírásnak tekintendő a hodu ut (hadiútra) és bizonyára az egész kifejezés: feheniuaru nea meneh hodu utu (Fehérvárra menő hadiútig), mortis uuasara kuta (Martos vásárterének kútja) . . . esetleg az aruk, arukfee, tue (árok, árokfő, ároktő). .. . Személynév és természeti adottság vagy emberi létesítmény kapcsolata a .. . petre zenaja (Péter szénája). . . Puszta személynevet találunk a következő példákban : . . . mortis, fotudi (Martos, Fadd). Érdekesek a -hel összetételű helynevek.. . A hely szó e korbeli jelentése ugyan nem határozottan körvonalazott számunkra, de valószínű, hogy személynévvel kapcsolatban szállást jelent, tehát mintegy előfutárja lehetne a XIII. századtól sokasodó összetett helynevek (-soka, -falva, -telke stb.) típusának.. . . Egyébként a hely oklevelünkben művelt, vagy legalább gazdaságilag kihasznált földdarab megnevezésével kapcsolatban fordul elő: . . . petre zenaia hel (Péter szénája nevű hely). Ilyenféle emberi létesítményekkel, természeti adottságokkal vagy vásárnapok, búcsúk napjának nevével kapcsolatban a -hely összetételek, igen gyakoriak.. . Idegen névadáson alapuló helynév a castelic, kaztelic (Kesztölc).. . Szavunk kétségtelenül egy szláv Kastelt», kostel b „kastély, vár, vartemplom" alapszó -"fee* képzős származékának átvétele. . . Meglepő a magyar a, holott minden szláv nyelvben o-t találunk. Egy oly szláv (magyarországi szlovén) nyelv változatára gondolhatunk, ahol a szó kastel^-nek hangzott (vö. még Keszthely). Az -"beb lehet kicsinyítő képző, de valószínűbb, hogy a többesszámú kastel bei alakból kell kiindulnunk, ami „várhoz tartozókat, várnépet" jelent és számos esetben vált helynévvé. .. Thelena... „Tolna" vára; erre számos adat van... Eredete bizonytalan. . . lehetséges, hogy egy latin telonium többesszámból teloná-ból keletkezett helynév. A gyakoribb telonium mellett ugyanis előfordul e „vám" jelentésű szónak telonum alakváltozata is.. ., és hogy ez az alakváltozat nem lehet olyan ritka, amilyennek az adatok mutatják, azt bizonyítják a nagyon gyakori telonarius. thelonarius, telonarium, tallonarium stb. . . . származékok, melyek telonum alakot tesznek föl. A latin eredetire mutat a th-s írásmód, melyet egyébként oklevélírónk nem használ, e szót tehát ő latinnak érezte és ezért alkalmazott benne olyan