Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A KÖZÉPKOR - Tolna megye a honfoglalástól a mohácsi csatáig

birtokuk elfoglalásától és használatától előttünk jelen oklevelünk tanúságával eltiltott. Kelt az említett közgyűlés tizedik napján és annak helyén az Űr 1399-ik esztendejében. FORRÁS: Magyar Országos Levéltár, DL 106214. MEGJEGYZÉS : A XI—XII. század fordulóján a magyar koronához vont országok, Dalmácia, Hor­vátország és Szlavónia élére bánok kerültek. Később a többi meghódított déli szláv államokat is a magyar király által kinevezett bánok kormányozták. A bán a király képviselője; a bánságokban hasonló tisztséget tölt be, mint a nádor Magyarországon. A bánok hatáskörének kiterjesztését jelentette az, hogy nemcsak a bánságukban, hanem a bánságukhoz közel eső magyarországi vár­megyékben is tarthattak megyei közgyűlést. Szemelvényünk is mutatja, hogy a megyei közgyű­lést, amit korábban a nádor tartott, azt most a macsói bán is megtartja Tolnában, de Baranyában is, sőt Somogy vármegyében is. 1/41 1399. november 5. ZSIGMOND KIRÁLY VÁSÁRTARTÁST ENGEDÉLYEZ OZORÄN Bebek János lovászmester intézkedése. Mi, Zsigmond, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátor­szág stb. királya és brandenburgi őrgróf stb. emlékezetére bízzuk mindenkinek, akit illet, jelen oklevelünk tartalmával kifejezve, hogy részint kedvelt hívünk, firenzei Pipónak nevezett Philippus de Scolaribus körmöci bányaispánunk sürgető kérésére, részint pedig nem kevésbé országunk javára és hasznára elhatároztuk, vagyis hozzájárulunk, hogy az ő Tolna vármegyei Ozora nevezetű birtokán min­den hét szerdáján vásárt tartsanak más hetivásárok kára nélkül. Ezért benneteket, mindegyikőtöket egyenként, kereskedőket, kalmáro­kat és más vásározó embereket és utazókat ezen oklevelünkkel biztosítunk, érte­sítünk és megnyugtatunk, hogy az említett Ozora nevű birtokon lévő minden hé­ten általunk a fenti módon engedélyezett vásárra valamennyi árutokkal jöhet­tek, siethettek és ott lehettek és miután az dolgotokat befejeztétek, hazatérhet­tek, vagy mehettek máshová, ahová menni akartok. Dolgaitok és személyetek épsége megmarad mi különleges védelmünk alatt. És akarjuk, hogy ezt ezen me­gye vásárain és más közönségtől látogatott helyein nyíltan hirdettessétek. Kelt Szakolcán, Szent Imre herceg ünnepén az Űr 1399-ik esztendejé­ben. FORRÁS : Magyar Országos Levéltár, DL 87665. MEGJEGYZÉS: Az utolsó Ozorainak nem volt férfiörököse, ezért a leányát, Borbálát a király fiúsította, vagyis azokkal a jogokkal ruházta fel, mintha férfiörökös lenne. Férje Philippus (Pi­pó) de Scholaribus, Zsigmond király firenzei származású híve lett. Neve ettől kezdve Ozorai Pi­pó. Első ténykedései közé tartozott, hogy a váralján lévő település számára vásártartási enge­délyt szerezzen, ez ugyanis megnyitotta az utat a település gazdasági fejlődése előtt. A vásáros helyek mindig előnyben voltak más településekkel szemben, hiszen az ott és a kör­nyéken felhalmozódó többlettermékek itt cseréltek gazdát. A termékek értékesítéséből származó nyereség (szállítás, vámok stb.) veszteség nélkül vándorolt a helyi kereskedők zsebébe. De ugyanúgy hasznot jelentett a váralja számára, ha a másutt termelt árukat helyükbe hozták. Oklevelünk szép példa a királyi udvar ügyvitelének fejlődésére is. A királyi udvarban elinté­zendő ügyeket a királyi tanács valamelyik tagja terjesztette a király elé. Az udvari iroda ilyen­kor mindig felírta az ügyben keletkezett oklevélre, hogy kinek az intézkedése nyomán állította azt ki. Ozora esetében Bebek János lovászmester intézkedett a vásártartás engedélyezése ügyé­ben. (Ld. az 1/20. sz. képet.)

Next

/
Thumbnails
Contents