Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)
A KÖZÉPKOR - Tolna megye a honfoglalástól a mohácsi csatáig
1410. október 13. TOLNA VARMEGYE INTÉZKEDIK EGY JOBBÄGY ELKÖLTÖZÉSE ÜGYÉBEN Mi, Ábeli László fia János mester és Móri László, Tolna vármegye alispánjai és négy szolgabírája adjuk emlékezetül, hogy Bátmonostori László mester törvényes keretek között benyújtott kérésére Dorogi Bálintot, egyik megyei nemesünket kiküldtük Maréi Gúnya fia Miklós mester özvegyéhez, hogy a nemes úrasszonytól néhány jobbágyot kikérjen. Kiküldöttünk végül hozzánk visszatérve jelentést tett nekünk a következőképpen : Ö Szent Mihály arkangyal ünnepét követő kedden kiment az említett nemes úrasszonyhoz, akit az említett Máré birtokon talált meg. Elmondta neki üzenetünket és kérte is, hogy azokat a jobbágyokat, akik, miután a jogos váltságdíjat letették és más tartozásaikat kifizették és engedélyük is van, az ország régtől szentesített szokásából származó gyakorlat szerint az említett László mester birtokaira ottlakás céljából átköltözni kívánnak, azokat minden javaikkal és dolgaikkal békén átköltözni engedje. A nemes úrasszony viszont azt válaszolta, hogy ezeket a jobbágyokat semmiképpen sem engedi az említett László mester birtokaira átköltözni, de más nemesek birtokaira való átköltözésüknek semmi akadálya sincs. Kelt Csernyéden, Szent Dénes vértanú ünnepét követő hétfőn, az Ür 1410-ik esztendejében. FORRÁS : Magyar Országos Levéltár, DL 78965. MEGJEGYZÉS: A jobbágy személyében és szerzett javaiban szabad volt, de a telek, amelyen élt és dolgozott, a földesuráé volt. Azt csak akkor hagyhatta ott, ha a telek használatáért járó szolgáltatásokat lerótta. Noha a XIII. században törvényesen elismerték a jobbágyok szabad költözésének a jogát, a XIV. század végén Zsigmond királynak ismét törvénybe kellett iktatnia azt. A jobbágyok költözése, a munkaerő vándorlása a jobbágyok egyetlen lehetősége volt arra, hogy a telek használatáért járó adó összegét csökkentsék. Természetesen ahhoz a földesúrhoz költöztek, amelyiknél kisebb szolgáltatással tartoztak. A szabad költözés megteremtette annak lehetőségét is a jobbágynak, hogy társadalmilag felemelkedhessen. A földesúr számára természetesen nem volt mindegy, hogy hány jobbágya van, birtokának mekkora a munkaereje. A jobbágyok számának növelése volt ugyanis a mezőgazdasági termelés, így a földesúri jövedelem ugrásszerű emelkedésének a kulcsa. A jobbágyok szabad költözésének akadályozása, mint minden törvénysértés, alsó fokon a megye elé került. A szomszéd birtokos jobbágycsábítása ellen az itt olvasható módon védekezett olykor a földesúr. 1/43 1415. A BOSZNIAI HADJÁRAT EMLÉKE A BÁTAI TEMPLOMBAN Zsigmond király uralkodásának napjaiban sokféle háború zajlott le, de nem mindig kedvező eredménnyel. De hát ki tudná egy ilyen nagy, annyi éven át uralkodó fejedelem korszakát átfogóan megírni? Többek között az Ür megtestesülésének 1415-ik évében Spalato hercege ellen, akit Hervojának neveztek, hatalmas fegyveres magyar csapat indult. A herceg ugyanis, aki eddig hű volt a királyhoz, akkoriban vakmerőségtől sarkallva hűtlenségbe esett és Magyarország ellen készült támadni. Hogy a maga pártját megerősítse, hatalmas török sereget fogadott és a Bosznia királyának aláve-
