Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A KÖZÉPKOR - Tolna megye a honfoglalástól a mohácsi csatáig

Benedek szakcsi pap Egyed leperdi pap .^Miklós kosbai pap -^Mihály keszi pap Mihály onárdi pap Dénes ómerzsei pap * Miklós baki pap a tőli perjel Egyed sólyagi pap a muti pap János dorogi pap 70 8 10 7 30 5 11 60 15 5 5 báni dénárt fizetett báni dénárt fizetett báni dénárt fizetett báni dénárt fizetett báni dénárt fizetett báni dénárt fizetett báni dénárt fizetett báni dénárt fizetett báni dénárt fizetett báni dénárt fizetett báni dénárt fizetett. FORRÄS: Monumenta Vaticana históriám regni Hungáriáé illustrantia. Budapest, 1887. 1/1. 260. MEGJEGYZÉS : Mivel Magyarországon a pápai tizedeket nem szedték, ezért XXII. János pápa 1331-ben elrendelte azok begyűjtését, A bencés Jacobus Berengariit és Raymundus de Bonofatot küldte ki adószedőkül. Az ország és egyúttal a maga érdekére ügyelő király, Károly Róbert nem engedte a tizedszedést. Hosszas tárgyalások után a pápa és a király megegyeztek abban, hogy a tizedeket ugyan beszedik, de annak egyharmada Magyarországon marad és azt köteles a király a pogányok elleni háborúra fordítani. Ettől kezdve a tizedszedésnek semmi akadálya nem volt. Ezt megjegyeznünk azért is fontos, mivel ez forrásunk hitelének is fontos bizonyítéka. A királynak és a pápának ugyanis egyaránt érdeke volt, hogy a valóságnak megfelelő állapot után szedjék be a tizedeket. A pápai tizedjegyzék mellőzhetetlen forrása középkori történetírásunknak. A magyar egyházi szervezet belőle kibontakozó képe mellett egész Magyarország akkori településhálózatát megismerjük, ráadásul jövedelmük szerint minősítve. Nagyobb tizedet fizető egyház ugyanis nyilvánvalóan nagyobb település jövedelmeiből élt. (Ld. az 1/16. sz. képet.) 1337. március 28. XII. BENEDEK PAPA PARANCSA A BÄTAI APÄTSÄG VÉDELMÉBEN Benedek püspök, Isten szolgáinak szolgája tisztelendő testvérünknek Csanád esztergomi érseknek üdvözletünket és apostoli áldásunkat! Hivatalunkkal járó kötelességünk előírja, hogy minden templomnak és monostornak és azok fő- és alsóbb rangú papjainak, (ahogy különben minden kérelmezőnek is) teljes igazságot szolgáltassunk. A pécsi egyházmegyében lévő Szent Benedek rendi Szent Mihály monostor apátja és konventje ugyanis panaszt adott be. Eszerint az említett monostor (amelyet Szent László magyar király alapított és számtalan faluval, várral és birtokkal gazdagított) lelkiekben eleddig virágzott és világi javakban igen bővelkedett, azonban tisztelendő László testvérünk, a kalocsai érsek a kalocsai egyházmegye területén fekvő Apátinak, másnéven Nagy árkinak nevezett háromszáz tiszta ezüst márkát érő, a monostorhoz tartozó falujukat magánál tartja és mind ő, mind az elődje (aki akkoriban volt a kalocsai érsek) huszonhat éve ezt a falut méltatlanul és jogtalanul elfoglalva tartja. Tisztelendő testvérünk, a pécsi püspök is, valamint a káptalan az említett pécsi egyházmegyében lévő Nyárád mezővárost hat faluval, számtalan jószággal és birtokkal egyetemben (melyek szintén a monostorhoz tartoznak) elfoglalták és elfoglalva maguknál tartják. Nemkülönben Bakócai Egyed és Koroncói István ugyancsak pécsi egyházmegyés világiak, akik igaztalanul arra törekednek, hogy a monostor kegyurai 1/32