Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

Bevezető

mat eredményeként — helyreállt a megyei önkormányzat, kiépült a közigazgatási rendszer, erőteljesebb fejlődésnek indult a gazdasági és a politikai élet. Ez szükségszerűen arra vezetett, hogy rövid idő alatt többszörösére nőtt az iratok mennyisége, és mind terjedelmesebbek, bőbeszédűbbek, cikornyásabbak lettek. S bár a tűzvészek, a háborúk, a természeti csapások, az emberi gondatlanság és felelőtlenség is pusztított, mégis összehasonlíthatatlanul több dokumentum maradt ránk, mint a korábbi időszakokból. A szerzők az anyagbőség zavarával küszködtek. A megye történetéről szól az olvasókönyv, de nemcsak a megyében található dokumentumokat használtuk fel a kötet szerkesztésekor. A Tolna megyei Levéltár iratai mellett, különösen az 1686 előtti korokra vonatkozóan, az Országos Levéltár irataiból és okleveleiből is válogattunk, s nem egy itt közölt dokumentum eredeti őrzési helye a bécsi vagy éppen az ankarai levéltárban van. Nemcsak a magyar nyelvű forrásokat vettük számításba, hanem a latinul, németül és törökül írottakat is. Mint ismeretes, Tolna jelenleg az ország egyik legkisebb megyéje. Nem mindig volt ez így. Baranya északi részének jelentős hányada egykor Tolna megyéhez tartozott. Kisebb területek pedig Somogy megyéhez kerültek. A megyehatár változásai miatt esetenként egyik-másik dokumentumban olyan települések nevével is találkozunk, amelyek ma már nem tartoznak Tolnához, de az egykor ott történt események Tolna megye történetének voltak szerves részei. Válogatásunk egyik fejezet esetében sem teljes. A megye története nyilvánvalóan sokkal gazdagabb annál, semmint hogy azt a közel 500 dokumentum tükrözni tudná. Korlátozta törekvésünket a kötet terjedelme is. De más szempontból sem teljes a forrásanyagunk: a kötet rendeltetésének megfelelően ugyanis csak szemelvényeket, olvasmányokat adtunk, s nem törekedtünk arra, hogy egy-egy esemény mindenoldalú összefüggését feltárjuk. Munkánk során az a szándék vezetett bennünket, hogy ne csak a helyi sajátosságokat, különlegességeket, hanem az országosan általános vonásokat is fellelje az olvasó. Azért tettük ezt, mert megyénk fejlődése természetszerűen, függvénye volt az országos helyzetnek. A történelem egyedi tényekben nyilvánul meg, de az egyes források magyarázatában is arra törekedtünk, hogy az egyedi esetek, mint a történet részei, kapcsolódjanak az általunk ismert történelmi folyamatba anélkül azonban, hogy belőlük általános érvényű következtetéseket vonnánk le. A kötet által felölelt kilenc évszázadnyi időt öt nagy korszakra bontottuk: honalapítástól a mohácsi csatáig, a török hódoltság kora, a török uralom megszűnésétől a reformkorig, a reformkor és végül az 1848—1849-