Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

Bevezető

es polgári forradalom és szabadságharc. Ezt tükrözik a kötet fejezetei is. Minden fejezet élén bevezető tanulmány hívja fel a figyelmet az adott kor társadalmi fejlődésének néhány fő összefüggésére, emlékeztet néhány jelentős eseményre, ráirányítja a figyelmet a társadalmi fejlődést meghatározó alapvető tényezőkre is. E bevezető tanulmányokban esetenként arról is szólunk, miként lehetne az adott témakörben tovább kutatni — s ezzel arra akarjuk biztatni, lelkesíteni az olvasókat, hogy önmaguk is legyenek tevékeny részesei történelmünk kutatásának. A bevezető tanulmányokat egészítik ki a dokumentumokat követő jegyzetek, megjegyzések, a kötet végén levő kifejezés-magyarázat és a szószedet. Ez utóbbiban a gyakrabban előforduló idegen szavaknak magyar megfelelőjét közöljük. Ismeretes, hogy az elmúlt évszázadok során sok település megszűnt: elpusztult, vagy elveszítette önállóságát, ezt is jelezzük a szószedetben (pl. Jováncza v. ö. Gyulaj). A szerzőket közös cél vezette, azonos irányelvek szerint végezték munkájukat, de mint ezt a kötet fejezetei is mutatják, más-más megközelítési módot alkalmaztak. Az egyik a történeti események vizsgálatára, a másik a gazdasági folyamatok bemutatására helyezi inkább a hangsúlyt. Ismét másik a dokumentumokat elsősorban jogforrás szempontjából elemzi, bemutatva, hogy egy-egy statútum miként „élt", hogyan szolgálta az uralkodó osztályok céljait vagy a megye összességének érdekeit. A módszerek tehát különbözőek, de az eredmény mindig ugyanaz: választ adnak arra, hogy miként éltek, dolgoztak elődeink, milyen volt az adott kor társadalmi ellentmondása, s ezek miként jelentek meg a mindennapi élet során. Hűen mutatják be Tolna megye népének küzdelmét, amelyet a földesurak, a megyei, a városi hatóságok és egyéb elnyomók, kizsákmányolók, idegen hatalmak ellen vívott évszázadokon át. Igyekeztünk a forrásokat közérthető szövegezéssel közreadni. Ha a közérthetőséget nem zavarta, lehetőleg betűhíven közöltük a dokumentumokat. Ahol ezt nem alkalmazhattuk, az adott mondatok tartalmával mindenben egyező, de a mai szóhasználatnak megfelelő mondatokat alkalmaztuk. A fenti elvből következik, hogy egy 6—7 évszázados szöveg maiként hangzik, ugyanakkor a XVIII—XIX. századból való pedig régiesnek tűnik. Ez magyarázza azt is, hogy a XI—

XV/. századból való — jórészt idegen nyelvből fordított — dokumentumok után alig van szövegmagyarázat, jobbára csak az események megértéséhez szükséges tájékoztatást kellett megadni, ugyanakkor a XVIII. századi szövegekhez lényegesen több magyarázat volt szükséges. A kötetben térképek, történeti statisztikai táblázatok, rajzok, képek, metszetek is találhatók. Ezek közlésével az volt a célunk, hogy kiegészítsük, gazdagabbá tegyük a közölt anyagot, segítsük megértetni a közölt