Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A KÖZÉPKOR - Tolna megye a honfoglalástól a mohácsi csatáig

tarn — végrehajtottam az említett pápa úr parancsát és itt alább leírtam minden be nem töltött javadalmat — már amelyikről tudomást szerezhettem —, amelyek itt az elmúlt három évben nem voltak betöltve, valamint leírtam azon javadalmak becsült jövedelmét és a jövedelmek után általam beszedett járandóságot. Először is tudni való, hogy ... az esztergomi érsek alá hat püspök tartozik, tudniillik a győri, a veszprémi, a pécsi, az egri, a váci és a nyitrai. ,. Az eddigiekhez hasonlóan a pécsi egyház tolnai főesperessége jövedelméből a felét urunk számára kiválasztottam, vagyis 10 ezüst márkát báni dénárokban. A főesperesség teljes jövedelme egészében húsz ezüst dénárra rúgott, báni dénárban számítva úgy, hogy egy márka 240 báni dénárnak számít. Ezt az összeget a veszprémi egyházmegyés hántai prépost, Tamás úr az Űr születésének említett 1319-ik évében október hónap 15-ik napján Lőrinc úr, a pécsi püspök (aki kötelezte magát annak megfizetésére) és a tolnai főesperes, Dénes úr helyett kifizette nekem, Rufinusnak. A kifizetett márkánként 240 báni dénárban számított tíz ezüst márka nyolc és fél közönséges ezüstmárkát és 56-osával egy közönséges ezüst márkának számított négy cseh garast ér. Minden egyes márka három és fél aranyat ér, így az összes márka 30 aranyforintot ér... FORRÁS: Monumenta Vaticana históriám regni Hungáriáé illustrantia. Budapest, 1887.1/1. 13, 14, 21. MEGJEGYZÉS: XXII. János pápa 1316-ban elrendelte, hogy az akkor be nem töltött, vagy az elkövetkezendő három évben megüresedő egyházi javadalmak első évi jövedelmét fizessék be a kincstárába, az egyház központi szervének, a pápai udvarnak fenntartására. Az egyes javadalmak évi jövedelmét úgy állapították meg, hogy a pápa számára egyébként is fizetendő tized összegének a tízszeresét vették. A tizedet egyébként a II. lyoni zsinat óta (1274) szedték a nyugati keresztény világ minden részén azzal a céllal, hogy a pogányok (nem keresztények) által elfoglalt Szentföldet (Palesztinát) kereszteshadaikkal felszabadítsák. (Ez a tized nem azonos azzal a magyarországi egyházaknak járó tizeddel, amelyet még Szent István király rendelt el és a termés egytizedének beszolgáltatását jelentette.) Magyarországon olyan lista, amely az egyes egyházak tizedfizetéséről készült volna, eddig nem volt, ezért más megoldást találtak az évi jövedelem megállapítására. Szebeni Rufinus részint ezen összeget behajtani, részint pedig Gentilis bíboros pápai követ itt tartózkodási költségeinek elmaradt részét beszedni érkezett Magyarországra. (Gentilist a pápa Károly Róbert trónrajuttatása érdekében küldte az országba.) (Ld. az 1/15. sz. képet.) Számunkra ez a forrás mind az egyházi beosztásra, mind az akkori jövedelmek felbecsülése szempontjából igen jelentős; nem is szólva a korabeli pénzek átváltási árfolyamának közléséről. 1/30 1324. január 19. I. KAROLY KIRÁLY TOLNA VÁR OSTROMÁNÁL SZERZETT ÉRDEMEKET SIMONTORNYÄVAL JUTALMAZZA Károly, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kunország és Bulgária királya, Salernó fejedelme és a Szentangyal-hegy címzetes ura, minden Krisztus-hívőnek mind a mostaniaknak, mind a következőknek, akik jelen oklevelünket olvasni fogják, üdvözletünket mindnyájunk üdvözítőjében! A jog felszólít rá és a királyi fenség arra ösztönöz, hogy a kérelmezők jogos kívánságait jóindulatúan teljesítsük. Ezért jelen levelünk tartalmával kívánjuk tudtára adni mindenkinek, hogy felségünk színe elé járult Henc fia János, budai várunk, illetve városunk kormányzója és óvári várnagyunk, kedvelt hívünk. Felsorolta számtalan hűséges tettét, hűségének számtalan bizonyítékát, melyeket királyi becsületünkért és felségünk koronájának gyarapodására a leg-