Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

NÉVMUTATÓ

Kapu halki, a kifejezés a szultáni udvar népét jelentette, vagyis a birodalom belsejében állomásozó katonaságot, amely csak hadjáratok idején vonul a határvidékre. Karok és rendek, a feudális uralkodó osztály külön jogokkal rendelkező csoportjai, amelyeknek személyesen, vagy követek útján joguk volt részt venni a politikai hatalom gyakorlásában. Négy rend volt hazánkban: főpapok, mágnások (ezek alkották az országgyűlésen az 1. vagy a felső táblát), a nemesek és végül a szabad királyi városok (ezek azonban csak kollektív nemességgel rendelkeztek). I. Károly király (1310—1342). Katymár (Bács-Kiskun m.). Kaza, a kádi illetékességi területegysége, amely a XVII. században a rendkívüli adók nyilvántartási helyévé válik. Kecsege, ma: Kecsegepuszta, Tamási területén (Tolna m.). Kegyúr, a magántulajdonban lévő egyház (templom, monostor) tulajdonosa, akinek előjogai közé tartozott az, hogy a tulajdonában lévő templomba temetkezhetett, annak jövedelmét felhasználhatta, oda papokat ajánlhatott az illetékes megyés püspöknek. Kelenföld, ma : Budapest területén, a Gellért-hegytől délre fekvő rész. Kenése, ma: Balatonkenese (Veszprém m.). Kengerec, elpusztult település Fadd (?) közelében (Tolna m.). Kepe, a learatott gabona mértékegysége: 4x13 kéve. Kér, 1. ma: Németkér (Tolna m.). 2. nem azonosítható település (talán Somogy m.). Kereki, (Somogy m.). Keresztesek, a Szentföld védelmére alakult harcos-betegápoló szerzetesrend, akik a Szentföldről kiszorulva Magyarországon is megtelepedtek. Kerületi főbiztos (Commissarius supremus districtualis) a hadsereg élelemmel, szállással, takarmánnyal, szállítójárművel stb. való ellátását több megye területén irányító hadtáp tisztviselő. Tolna megye Baranyával, Somoggyal és Szlavónia nagy részével együtt az eszéki főhadbiztosi kerülethez tartozott. Keselyűfészek, elpusztult település Pusztaegres és Sárszentmiklós között, az itt Keselyűfészeknek nevezett Sárvíz közelében (Fejér m.). Keszi, ma: Magyarkeszi (Tolna m.). Kesztölc, elpusztult település Alsónána és Alsónyék határán (Tolna m.). Kethüda vagy Kiája, helyettes, de beglerbég vagy szandzsákbég mellett egyformán szolgálhattak. Kezesség (Fidejussio), más érdekében vállalt jogi kötelezettség (vagyoni vagy személyi kötelezettség) arra, hogy akiért kezességet vállalnak („kezeskednek"), meg fogja fizetni adósságát, vagy nem húzza ki magát az igazságszolgáltatás alól. Kiigazítás valamely helyiségből vagy községből, barátságosnak nem mondható körülmények között történő kivezettetés. Kila, mint gabona-mértékegység, a török kila űrmértékből származik. A mohácsi kila 1547 körül 25 vakije, ami 31,2 kg volt. A budai török hatósági kila 1665-ben 18 okkás, ami 23,04 kg. Királyi út, (vagy ország útja), országos jelentőségű (elsősorban hadi és kereskedelmi) út, amelynek fenntartása országos érdek volt. Megyénkben elsősorban az Eszék —Bátaszék—Szekszárd—Palánk—Paks—Földvár—Budai út minősült országútnak. Minthogy az ilyen utakon szinte állandó volt a hadsereg mozgása, azok a községek, amelyek ilyen utak mellett feküdtek, sokkal érzékenyebben érezték a beszállásolással, fuvarral, természetbeni élelemmel történő ellátás nehézségeit. Tolna megye dicséretére váljék, hogy törekedett az aránytalanságok megszüntetésére