Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

NÉVMUTATÓ

ez a törekvés azonban — amely egyébként is sok szubjektív döntésre adott lehetőséget — a XVIII. század végéig sem hozta meg a kívánt eredményt. Kisalmás, elpusztult település Mágócstól délre (Baranya m.). Kisasszony hava, augusztus. Kisbény, ma: Biha (Csehszlovákia). Kisboldogasszony ünnepe, Szűz Mária nevenapja: szeptember 8. Kisdorog, vö. Ódány (Tolna m.). Kisebb halászat (Piscatura parva), a korabeli forrásokban háromféle értelme van: a) a kisebb vizekben való halászat joga, b) a kisebb halakra való halászat joga bármely vizén (ez nem terjed ki a viza- harcsa-, pontyfogásra), c) a kisebb halfogó eszközökkel való halászat joga. Kispéterváradja, ma: Petrovaradin (Jugoszlávia). Kisszékely, vö. Parasztszékhely (Tolna m.). Kisszindia, elpusztult hely Tevel és Bonyhádvarasd vidékén (Tolna m.). Kis-tized, gyakran így nevezték a nem alapvető mezőgazdasági terményekből (gabona, kukorica stb.), hanem az egyéb szántóföldi „apróságokból" — kenderből, lenből, borsóból, káposztából stb. — beszedett tizedet. Kjatib, írnok, akit a legkülönbözőbb beosztásban alkalmazhattak. Kolostor, a városban lakó, ún. kolduló rendek (domonkosok, ferencesek) és olykor a remeteségben élő pálosok rendháza. Konda, ma: Kis- és Nagykonda Dombóvár területén (Tolna m.). Konkoly, nem azonosítható település (talán Komárom m.). Konstanzi zsinat, a nyugati egyházszakadás megszüntetésére és Jan Huss eretnek tanainak elítélésére egybehívott egyházi értekezlet 1414—1418. Konvent, a szerzetespapok közössége, azok összefoglaló neve. Kóny, ma: Nagykónyi (Tolna m.). Koppány, ma: Törökkoppány (Somogy m.). Koppányszántó, vö. Szántó (Tolna m.). Koroncó, elpusztult település Regöly, Tamási és Pincehely között (Tolna m.). Kosba, ma: Tamási területe (Tolna m.). Kovácsi, elpusztult település Tevel területén (Tolna m.). Köböl (Cubulus) gabona-mértékegység. Számos fajtája ismeretes : az esztergomi köböl 261 liter, a kőszegi kb 83 liter, a sárvári kb. 113 liter űrtartalmú, a legáltalánosabban a kassai és a pozsonyi köböl terjedt el (kb. 125 1). Az eredetileg űrmértékként használatos köböl azonban a terület nagyságának meghatározásában is szerepet kapott: egy köblös földnek nevezték azt a területet, amelynek bevetéséhez egy köböl vetőmagra volt szükség. Kölcsön jószág, (ló, tehén, ökör), a telepítő földesúr által a parasztnak kölcsönképpen átadott háziállat, amellyel gazdasága alapjait megszilárdíthatta. A kölcsönt meghatározott idő (többnyire a szabad évek) elteltével, azonos nemben, mennyiségben és minőségben kellett visszatéríteni. Tehát pl. 3 kölcsönbe kapott ökör helyett ugyanannyi és azonos minőségű, valamint korú másik ökröt kellett visszaadni, mint amilyet annakidején kapott a telepes. Gyakran előfordult, hogy nem kölcsönként, hanem bérletként kapott állatot a letelepített paraszt. Kölesd, vö. Borjád (Tolna m.). Kömlőd, ma: Dunakömlőd (Tolna m.). Kőris patak, a Rábca mellékfolyója (Vas m.). Körmöcbánya, ma: Kremnica (Csehszlovákia). Köröshegy, (Somogy m.).