Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A REFORMKOR - Tolna megye a hazáért és a haladásért

Magyarország 15 millió népe nem bír önérdekei szerént szabályozott vámrendszerrel, s még kevésbé óhajtja magát védvámok által a külömbféle kelméknek, s készítményeknek külföldről! beözönlése ellen. — Ez fő oka, hogy Magyarországban gyárak mind eddig nem léteznek, és a már fennállók is, csak sínlő állapotban tengődnek. Egy erős lelkes nemzet talál azonban módot minden akadályok dacára is, mely őt hínárjából kisegíttendi. És ezen mód, nem másból, mint egy csekély pillanatnyi önmegtagadásból, és ezen megtagadásnak szilárd elhatározottság melletti közönségessé tételéből áll. Északamerikai szabad statusok állanak élő példakint előttünk. — Nékik az angol fukar kormányzása idejében alig volt gyáruk, kényszerítve valának zsarnoki elzárás, s monopolizált kereskedői rendszer által, csupán angol gyártmányokat vásárolni, s használni. — Fellelkesült azonban nyomorjában a nép, tengerbe hánya, vagy szétrombolá, s kitiltá a külföldi készítményeket, s bár elejént darócba járt, csak nagy hamar vetélkedője lőn hajdani zsarnokának. Nem lehet itt fel nem emiitteni Franklint az északamerikai gyarmatoknak a szabadulási harc előtti biztos küldöttjét, ki midőn az angol alsóház korlátai előtt kérdeztetnék „van-e még valami különbség az amerikaiak lelkületében" ezt válaszolá: „Igen uraim ezelőtt dicsőségünknek tartottuk műipari szükségeinket angol készítményekkel fedezni, most dicsőségünknek tartjuk rongyosan járni, míg új ruhára valót magunk készítünk." Eme tartalomdús szavak találjanak visszhangra, és mintegy lábtoppanásra varázslólag támadandnak gyárok. Felbuzdulva, s átihletve az általok ébresztett érzettek által siettek többen egy oly egyesület létrehozását eszközleni: melynek tagjai magukat egyedül honi gyárakban készült gyapjúszövetek viselésére kötelezik. Minek bár lassú, de a tagok szaporodtával mindinkább biztosabban bekövetkező és honunk jövendőjére nézve legüdvösb eredménye lészen. Miután ily célzatú társulat „Tolnai Védegylet" cím alatt alakult volna, f. 1842-ik esztendei július 4-én Szekszárdon tartott közgyűlésben az alább írt alapszabályok megerősíttetvén — azoknak értelme következtében a tisztviselők megválasztattak: — az alapszabályoknak pontos megtartására kötelező részvényeseknek neveik olyképpen kívántattak kinyomatni, miszerént célt közeiitteni kívánók, azoknak számát szaporittani óhajtván, aláíróknak gyűjtésével Tolna megyében következő t. c. urak egész bizodalommal kérettek meg, u. m. Bátaszéken: Hegyessy János, Trempacher Mátyás, Bonyhádon: Illésy Imre, Hirsfeld Sámuel. Faddon: Erős Lajos, Földváron: Derecskey József, Forster József. Hőgyészen: Fridrik György, Salay Imre, Sey János. Kétyen: Szalay János. Ozorán: Miltenberger Miklós, Pakson: Daróczy Elek. Simontornyán: Tóth Ferenc. Szekszárdon: Krenmüller Károly, Rácz József. Tolnán: Czank János, Simigh József. Zombán: Dőry Károly. Többnyire ezen korszerű vállalat minden rokon keblű ügybarátnak szíves részvételébe ajánltatik. FORRÁS : TmL Tolnai Védegylet Évkönyve.