Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A REFORMKOR - Tolna megye a hazáért és a haladásért

gyümölcsöket hozand létre azon lelkesedés, mellyel a nemzet szeretett feje­delmének ily magasztalt indulatát és cselekvését ölelné, s viszonozná. Nem üres szó pedig, melyet ezen lelkesedésről intézünk felségedhez, és bátran vádolnánk visszásságról, fonákságról, képtelenségről mindazokat, kik a történtek okául talán polgári zendülés, és rendfelforgatásra célzó titkos szövetségeket gyanítani, vagy keresni mertek Magyarországban. Nem is kell e felett sokat szótanunk, mert ily méltatlan gyanú alaptalanságát az el nem fogúit vizsgálódó előtt nyilvánná teszi, minden ez országban; ha meg nem mutatta volna is azt, a magyar nép, hogy oly polgári veszély csírái rég elfojtvák benne, ha — hogy egyebekről, és az 1740-ik évről se szóljunk — meg nem bizonyíttatta volna is szinte a legingerlőbb körülményekben, egy szerencsés világhódítónak csábító igézetű ellenében rendíthetlen hűségét, és erős ragaszkodását Felséged dicső uralkodó-házához, melynek szelid kormánya alatt három évszázadon túl élvezi már a polgári alkotmányos lét jótékony és boldogító áldásait. Ily néphűség és nemzeti karakter valóban inkább kezeskednek kirá­lyi szék és hon mellett minden polgári merény ellen, mintsem ilyent gyanító kormányrendeletek a célzott sikert biztosíthatnák; midőn törvény esetén kívül alkalmaztatva csak aggodalom és ingerültség szolgáltathatnak okot és alkal­mat. Folyamodásunk óhajtott sikerét Felséged Kegyelmességétől annak vi­dámabb reménnyel várjuk éppen most, azon örvendetes időpontban, melyben királyi koronáztatása fényes ünnepét ülvén Olaszországban, jobbágyi kérelem előtt soha el nem zárt atyai szíve bizonyosan méginkább megnyílva, mindenütt csak kegyest és kedvest éreztetni, s megszüntetni a bajokat természetes legdi­csőbb ösztönnel vonzódik. És midőn olasz népétől a jobbágyi hűség hódolatát fogadja, nem lehet kegyelmesen meg nem emlékeznie Felségednek egyszer­smind arról, hogy a jobbágyi hűség hasonló zálogát magyar nemzetétől már ré­gebben véve, és szeplőtlen épségben bírja és birandja az isteni gondviselés ál­tal, vajha a leghosszabb időre nyújtandó szelíd uralkodása alatt; magasult ér­zelmei pedig akkor minden népei boldogítására egész teljökben felbuzogván, bizonyára örömest talál és fogad Felséged minden alkalmat, melyben fejedel­mi igazságát, és Császári Királyi atyai kegyelmét egyes alattvalóira is kiáraszt­hassa. Éreztesse Felséged mindazt, ismét és ismét alázattal esedezünk feljebb érdeklett szenvedő hazánk fiaival, viríttassa hazánkban inkább is inkább a köz­bizodalmat és az abból csírádzó számtalan jót, és élvezze már előre a legkésőbb maradéknak is áldását. Többnyire sat. — Tolna Vármegye Közönsége." E felírás kinyomatni, és mindannyi Nemes Vármegyékkel, annak az egyesülő kérelem összehatása által szerzendő biztosb sikere tekintetéből a ro­konérzet bizodalmával közöltetni rendeltetett. FORRÁS: TmL Közgyűlési jegyzőkönyv, 1838. szeptember 10. MEGJEGYZÉS: Az 1832—36-os országgyűlés bezárása után a bécsi kormányzat megkezdte a magyarországi haladó törekvések felszámolását. Először az országgyűlési fiatalokra csaptak le, majd 1837-ben elfogták Kossuthot. Lázítás és hűtlenség címén perbe fogták Wesselényit. Tolna vármegye közgyűlése Kapuváry János táblabíró javaslatára a király olaszországi ko­ronáztatása alkalmából feliratot szövegezett meg, melyben kéri a perbe fogott hazafiak fel­mentését. »

Next

/
Thumbnails
Contents