Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)
A REFORMKOR - Tolna megye a hazáért és a haladásért
NAGYMÁNYOK KÖZSÉG LAKÖI KÉRIK A VÁRMEGYÉT, HOGY MENTESÍTSÉK ŐKET A KATONATARTÁS ALOL Az állandó katonatartás terhe még nagyapáink kora óta enyhületlenül szegény községünkre háríttatván, rendkívüli könnyebülést kezdénk élvezni, midőn néhány évek előtt e majdnem elörökült terheltetésünktől a Tettes Vármegye igazságteljes rendelkezése következtében menekednie kezdénk. De fájdalom! Kezdénk csak, mert érezheténk e boldogabb állapotunkat két évekig, mi az eltűrt majd százados terhhez képest alig egy csepp a tengerben, már ismét a nyögésig súlyosbodott előbbi terhéltetésünk megujultát elkeseredve tapasztalni kéntelenítettünk. Tekintetes Nemes Megye! Ha valaha szent egy hivatása a törvényhatóságoknak, úgy bizonyával s főleg az, hogy valamint a közterhek, úgy a jók is minden mellékes tekintet vagy részvét nélkül egyaránt árasztassanak az alattvalókra. Bizakodunk rendületlenül, s hisszük erősen, hogy a Tettes Karok és Rendek egészen meghatva azon soha ingadást nem szenvedhető igazságtól, hogy ez akárhol, s bármely időben csorbát láthatnónk soha megengedni nem fogják, — bátorkodunk azon igazságos kéréssel folyamodni alázatos tisztelettel a Tettes Ns. Vármegyéhez, hogy szegény községünket valahára az állandó katonatartás terhétől hosszasb évekre kegyesen megszabadítni méltóztasson e következő okoknál fogva: 1- ör. Mivel az idők hosszas során át majd egy század halad el, hogy közönségünk folyton-folyvást a katona tartással illettetik, holott a kegyelmes királyi parancsok szerént már atyáink is teljesen megfeleiének törvényszerű kötelességüknek, midőn a katonatartást folytonos ötven évekig híven elviselek. 2- or. Mivel községünk sincsen megáldva az isteni gondviseléstől mások előtt oly feltűnő javakkal, melyek miatt a többi hasonló kötelességű és állapotú szomszéd helységek, mint Váralja, Máza, Györe és egyebek szakadatlan megkíméltetésével, csupán csak mi illettessünk a katonatartással. Igazságos, hogy változtatva tapasztalják azt mások is, és pedig akkor is, ha terh, de akkor is, ha haszon, és távol is legyen tőlünk azon alacsony vágy, hogy ha jövedelmező a katonatartás, azt mások kirekesztésével csak magunk élvezzük. 3- or. Nincsen helységünkben a Tettes Ns. Vármegyének akár pénzen szerzett quartélyháza, akár más élelmezési épületje, mely tán a katonatartás általvételével a honi pénztár rövidségével eladandó volna, mert mely katona lakási épületje volt is hajdan a Ns. Megyének helységünkben, azt már 30 évek előtt eladatta. 4- er. Mert nem hihetjük, hogy ha tán a Nemes Katonaságnak a nálunk lakás inkább tetszenék, mint egyebütt, e magányos és szilárd polgári rendezetben ott, ahol a közterh egy arányú felosztásáról van szó, figyelembe sem jöhető nézet osztogató igazságnál, mely mindenkinek a magáit megadatni kívánja, magasabbra emeltetvén, ez egyedül légyen azon nehezék, mely igazságos könyörgésünket túlnyomó mérlegéből kivesse. Ezen okoknál fogva tehát, és mivel öntapasztalásból, mi legigazabb tanítómester, tanultunk, s tudjuk, hogy a katonatartás annak, ki azt viseli, csakugyan súly és terh, újítjuk alázatos könyörgésünket, méltóztasson a Tettes