Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A TÖRÖKKOR - AZ ÜJ HONFOGLALÁS ÉVSZÁZADA

Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai, 1660—1664, Budapest, 1904. 204—209 1. MEGJEGYZÉS : A leírás kihagyásokkal hitelesnek látszik, csupán a számértékei elfogadhatatlanok, mert a török nyelvstílus szépsége, a leírás összhangzása bizonyos szavak ritmusát követelte meg, ezért tűnik sokszor az egész leírás „mesésnek", de pl. Szekszárdon a török vízvezeték is valamilyen valószerűséget bizonyít. „. . .A Béla király tér nyugati részén lévő és a templomra Fejős-féle ház előtt. . . egy kút volt, amelyet még pár évtized előtt is a nép állandóan török kútnak emlegetett. Valószínű, hogy a török vallásgyakorlat folytán ennek a közelében is állt az Evila Cselebi által említett négyből egy imaház vagy mecset, s a fürdő. Mehrwert Ignác, Szekszárd nagyközség főjegyzője az 1884. évben jegyzeteket írt, amelyben a kérdéses kútra vonatkozóan a következőket mondja: „A tűrök hódítás korából nem maradt egyéb emlék fönn Szekszárdon egy csatornánál, mely a jelen század elején romlott el. A csatorna ugyanis az ún. Bödőből a hegy északi oldalából a Séd patak mentében a Bartina hegy alatt vezettetvén le a piacra, a jelenlegi Fejős-ház elé, itt két ciszternája volt. A Bartina alja azonban északi oldalán forrásokat tartalmazván, ez okból a csatorna koronkint alább-alább csúszott, s ezáltal a csatorna csövezete beleszakadt a Sédbe, amelynek kijavítása elhányagoltatott és tyy egy a város határában lévő legegészségesebb víznek általános használhatásától a község elesett. . ." 11/72 1665. július 2. GUBASSOCZY JÄNOS MENEKÜLT SZEKSZÁRDI PRÉPOST TÍZ TOLNA MEGYEI HELYSÉGRE BIRTOKMEGERŐSÍTÉST NYER A KIRÁLYTÓL Lipót, stb. .. híveinknek tekintetes és nagyságos hadadi Wesselényi Ferencnek Murány örökös urának, országunk, Magyarország nádorának. .. üdvözletünket és kegyelmünket, mivel mi szeretetünkkel és atyai gondoskodásunkkal, valamint aggódásunkkal, amelyekkel minden egyházi és Istennek felajánlott személy iránt viseltetünk uralkodói kötelességünk folytán meg kell védenünk és védelmeznünk őket, ezért tisztelendő Gubassóczi János szekszárdi apátot az esztergomi érsekség kanonokját és az esztergomi István mezei Szent György egyház prépostját minden birtokában és vagyonában, amelyek joggal és ősidők óta az említett szekszárdi apátsághoz tartoznak, különösen pedig Kökény, Gyerke, Sár, Nomád, Fejérvizs, Mözs, Lágfő és Szentmiklós falvakat királyi védelmünkbe és gyámkodásunk alá vesszük és azok királyi személyünkben történő védelmét reátok bízzuk.. . . .. Kelt városunkban az ausztriai Bécsben július hónap 2-án az Űr 1665. évében. FORRÁS : OL, A—57, Libri Regii, 13. kötet, 223—224 p. MEGJEGYZÉS : Ebben az iratban jelenik meg ismét a szekszárdi préposti megnevezés, valamint a hódolt területen lévő helységek megnevezése, ahogyan rájuk még emlékeztek. 11/73 1666. október 21. IV. MEHEMED SZULTÁN RENDELETE A TOLNAI KÜLVÁROS LAKÓINAK POSTASZOLGÁLATÁRÓL Te, aki a nevezett vezérem vagy, a császári táborba jelentést küldtél, hogy mikor az iszlám sereg a jól őrzött újvári hadjáratra ment és felszerelte magát, fermant adott ki, hogy a simontornyai szandzsákhoz tartozó Tolna állomáshelyen az iszlám katonaság két állomási helyyel vonuljon át s Tolna külváros