Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A TÖRÖKKOR - AZ ÜJ HONFOGLALÁS ÉVSZÁZADA

rózsaligetes szőlők, kertek és folyóvizek vannak.. j e vártól előre észak felé egy órát menvén Jeni Palánkára érkeztünk. . . oszmánli építkezés, 1596-ban Eger meghódítója III. Méhemet szultán a háborúba menetelekor a Sárvíz folyón lévő húsz ívű fahídnak, megőrzése végett építette ezt a várat... kicsi kis palánka, melyben egy dzsámi, tíz ház és tíz sahi ágyú van, hídja felhúzható, parancsnoka, száz katonája mind a szekszárdi katonasággal kapja fizetését, a vár előtt néhány ház, néhány bolt van. .. a híd fölött.. . szolgáló őrháznál a budai vezéreknek egy alárendelt agája, a felügyelő, e hídon átvitt minden bor után vámot vesznek, másféle tárgyak után semmit sem vesznek... Jeni várát elhagyván négy óra alatt Tolna palánkára mentünk, Tolna palánkája a Duna folyó partján álló rendezett palánka, benne Szülejmán szultán dzsámija és húsz deszkatetejű ház van, közepén egy négyszögű, kőépítésű magas toronyban néhány sáhi ágyú. .. kívül egy virágzó és díszes külvárosa van, Összesen nyolcvan házzal, melyek mind a Duna partján fekvő keresztény házak, egy omladozó fürdője az úttól távol félreeső helyen van. . . Tolna tavának alakja. . . kerülete teljes tíz mérföldet foglal magában a Duna folyótól délre egy mérföld távolságra, tavasszal a Duna folyó megárad ez Tolna tava megtelik s tengerré lesz.. . egyik része gyékénynádas. .. innen öt óráig észak felé menve Paks palánkára érkeztünk. . . Paks palánka. . . a szekszárdi szandzsákhoz tartozik. .. a Duna partján egy halom tövében hármas, erős és szilárd palánka, benne Szülejmán szultánnak egy kolostorból átalakított dzsámija, ötven deszkatetejű ház, hadiszertár és ágyúműhely van, árka nagyon mély, az északi szélnek szemközt lévő kapuja előtt a hídon őrház van.. . a várárok szélén a várat körül vevő vastag gerendákból és keskeny sorompókból palánka van.. . külvárosa ez a város egyszerű sorompó és palánka, két kapuja van, melyek a főútra esnek s az egyik kapun bemegyünk a másikon meg ki, összesen kétszáz deszkazsindellyel fedett, szegényes nyomorult viskója van, egy keramittal fedett szép dzsámija van.. . egy nagy fogadója. .. egy helyen mintegy ötven bolt van, a város mögött sok szőlő van.. . a város nyugati részén, a zajos vár útján s e városnak temetőjében, a Dunára néző sétahelyen Arkodzs Baba búcsújáró helye van, ez az ember Szülejmán szultán korában hitharcos, tökéletes egyén volt. .. innen észak felé menve Földvárra érkeztünk, Földvár vára Lajos magyar király építette.. . Buda területén a pasa magánjövedelmű hass-birtoka. .. ennek a vára is a folyó partján igen magas helyen fekvő, nagyon erős szép vár, a Duna mentén ennél erősebb palánka nincs, köröskörül háromszoros tömésfal építkezésű palánka ez, melyet két igen mély árok vesz körül, két helyen nagyon erős fa kapuja van, melynek egyike a keleti irányba néző Kicsiny kapu.. . a másik kapuja nyugati irányban külső városra nyíló Nagy kapu, benn a várban deszkazsindelyes ház és egy templomból kialakított Szülejmán szultán dzsámi van, e dzsámival összefüggően. . . négyszögletes erős építésű, szép torony van, mely kilátóhely.. . külvárosa négyszögletű, csupán tömésfal kerítésű város... középen főúttal bíró város és állomáshely ez, van összesen 200 laposfedelű, alacsony háza, továbbá kertjei, egészséges vizű kút j ai és egy dzsámija, mely azelőtt művészi templom volt... e városnak néhány üres telekféle helye van, sőt oly terjedelmű város ez, hogy az összes temetők a városkerítésen belül vannak, e várban évenként egyszer... nagy vásár van, ilyenkor a várban is két-háromszázig menő, nyomorúságos kunyhó formájú boltot készítenek... FORRÁS; Evlia Cselebi, Szejahatname, VI. kötet, Isztanbul 1928. évi török nyelvű kiadásából fordítottuk. Először magyar fordításban közli: Karácson Imre,