Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)
A TÖRÖKKOR - AZ ÜJ HONFOGLALÁS ÉVSZÁZADA
A hegyből létesítendő helyeket is engedély útján javasolják. Elfogadván elveszik a javaslatot a helyet megadják. El nem foglalván a földhasználatot szabadon kezelni ki adja. A bejeknél lévő helyek is ha birtoklásukra engedély nem adatott, s ha bejek megszüntetvén régi birtoklásukat régi birtokosnak vissza kell hogy adják, erről fermán van. Muharrem hó 1018. év (1609.). S a túlsó részen is rabló intéző miatt a rája régi helyén nem marad, lehetősége kínálkozik, hogy szükségletével maradván minden egyes személy helyére jövő paranccsal az elfutottak helyeit három év után üresen találván tizedet és illetéket adván földhasználat címén a javadalombirtokosok az adózó néptől és másoktól telek illetéket szedve és némely beleavatkozó birtokos ez esetben a rajával zsarnokoskodik, ezért a Legmagasabb Trón határozatával 1018. (1609.) évben Muharrem hó elsejétől három évig e helyekre jövő ráják helyeit, legelőit, szántóit, malmait és más mülkjeit maguknak visszaadván, amint használatos birtokolják, tőlük telek illetéket venni a földhasználat szerint parancsban van. A tímár birtokosok falvai szabadalmazott határain belül összeírás után a hegyből létesített helyek tizedei és illetékei jogosak s régtől szokták szedni. De az eminek és vagyonkezelők az összeírás után a hegyből létesítendő helyeket defterbe foglalják. A belőlük lévő jövedelem a kincstárhoz tartozik, mondván pénzügyi részről a kormányzat kijőve beleavatkozik. 1018. év Muharrem havában a Legmagasabb Trónhoz kérés érkezett a tímár birtokosok 20—30 év óta váltogatva a Felséges Hadseregben szolgálván falvaik szabadalmas határain belül a hegyből létesített helyek tized és illeték szedésének jogát hagyományosan azért a tímár birtokosoknak parancsba foglalta. 1019. év Muharrem hó első harmadban (1610.). — Az ügy felvéve, ha a gyermektelen fél elhalván az általa lakott helyen folyamatosan a szántónak a lakhelyi kiegészítés megfontolásával fél dönümtől nagyobb földhasználat telket illeték adására kötelezett-e? — A válasz az, hogy igen..." FORRÁS: Sadik Albayrak, Budin kanunnamesi ve osmanli toprak meselesi, Istanbul é. n., Tercüman 1001 temel eser, 156—159 1., amely kiadvány az eredeti budai vilayet törvénykönyvét (kanunname) latin betús átírásban tette közzé. MEGJEGYZÉS: A török nyelvű szövegből a fenti részletet Tolna megyében is gyakori esetek miatt fordítottuk le. A budai tartomány (vilayet) külön egy kanunnaméval rendelkezett, amelyben a törvénykönyv minden birtok-, adó- és vámügyről intézkedett. A törvénykönyv a jogi eseteket kérdés-felelet módjára tárgyalja. 11/59 1617. júl. 17. FÖLDESI (ALIAS RÁCZ) GABOR ÉS SOÓS JÄNOS LÉVA VÉGVÁRÁBÓL 15 TOLNA MEGYEI FALU TISZTÉT KÉRIK FEL Köszönetünk után áldja meg Isten Kegyelmeket minden kívánta javaival. Minémő faluknak és mezővárosoknak Tolna vármegyében és mind Felső-, és mind Alsó Baranyában lévőknek, kik régtől fogva Léva várához bírattanak ispánságát és gondviselését kívánja kegyelmetek be adott supplicátiojukból meg értettük. Végér menvére, akiket alkalmasint azoknak az helyeknek állapotjukról nem vagyunk idegenek ez dologban, kegyelmeteknek mások előtt kedveskedni kívántatik azért, hogy kegyelmetek mindeneknek előtt azokból az helyekből, ha nem mindenkiből is, de egynéhánaiból bizonyos esküdt polgárokat 12 Évszázadokon át 177
