Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A TÖRÖKKOR - AZ ÜJ HONFOGLALÁS ÉVSZÁZADA

magukat ide az ő Felsége Kamarájára minél hamarabb föl hozzon, kiknek teljes hatalmuk légyen az polgárságtól velünk adójuk és fizetések felöl végezni, hogy mind ők tudhassák minél tartózzanak esztendőnként fizetni, mind az Ö Felsége Kamarája mit köllessék tőlük várni és meg lennie, kegyelmeteknek mindenképpen supplicátiojukra vallások lészen és pátenset adunk kegyelmeteknek, ki mellett kegyelmetek tisztiben eljárhasson és mind magokat mind az szegénységet oltalmazhassa. Tartsa Isten kegyelmeteket jó egészségben. Posonii 29 Julii Anno 1617. Possessiones in superiori et inferiori Baranya et ab antiquo ad Arcem Léya pertinenses. In Comittatu Tholnensi: Kübly, Szalatnia, Bikal, alter Bikall, Kopás, Hilie, Maroth, Boltha, Zöröskeo, Zöröskü Szt. Mihali, Scuboith, Kerekligeth, Zomofalva, Magiarlos és Kozar. Sita ad Danubium in Comittatibus Also et Felső Baranya: Vörös Oppidum, Újfalu Oppidum, Hercegszőlős Oppidum, Darócz Oppidum, Berman Oppidum, Kopács, Belio, Bellye, Nagyfalu, Nagy Péter, Marok. In Comittatu Bodrog: Centha, Toltfalu, Neginen, Battyan, Anatho, Vanna, Keresztös, Keresztér, Külnid, Kiskülnid, Kmolcha. Nagyságtokat mint kegyelmes urainkat kérjük az felül megírott mezővárosoknak és faluknak tisztit reánk bízni méltóztassék, Nagyságtok az kiből mind Ö felségének és Nagyságtoknak hasznot szerezhessünk szolgálatunkkal, Nagyságtokból mint kegyelmes urainktól kegyelmes választ várunk. Ő Felsége lovas rendin való szolgái, Földváry Gábor és Soós János. FORRÁS: OL, E 15, Expeditiones camerales 60/9—10 p. MEGJEGYZÉS: A lévai végvár „lovas rendin való szolgái" a Magyar Kamarától 15 Tolna megyei falu tisztét felkérik adóbehajtásra, mivel ezek a falvak Palota eleste után a lévai végvár uradalmának tartozékai lettek. 11/60 Dunaföldvár, 1618. március 3. DUNAFÖLDVÁRI BlRÁK ÉS POLGÁROK LEVELE VÍZKELETI JÁNOSNAK Adjon az Úr Isten az Jézus Krisztusban való igaz hitet és Szent Lelket és az ő szép áldását bocsássa Kegyelmedre és az Kegyelmedhez tartozókkal egyetemben. Továbbá megadák minekünk az Uraságod levelét, melyben int arra Uraságod, hogy mi két bizonyos emberünket eresszük fel Urasságodhoz, kikkel minden jót tudjon Kegyelmed végezni. Azért ím eresztettük két bizonyos embereinket Urasságodhoz, Kis Györgyöt és Tót Gáspárt; ím azt is tudtára adjuk Uraságodnak, hogy mi nem vagyunk többen, kik földváriak volnak ismét. Ezt mi az mi hitünk szerint írtuk Uraságodnak az mély hittel itt az mi nyomorodott helyünkön megesküdtünk, hogy mi többen ennél nem vagyunk, jól lehet vágynak külföldiek nálunk, ki solti, ki apostagi, de azokat is most szállják meg és azokat iszpáhijuk haza szállítja őket, házakat is csináltanak, marhájukat által vitték. Ha Urasságod ezt az mi szónkat nem hiszi, bocsásson egy bizonyos embert hozzánk Urasságod az ki megszámoljon bennünket. Az mindenható Istennek az oltalma alá ajánljuk Urasságodat mind az hívekkel egyetemben.